A peres felek kétségeinek a megszüntetésére, a melyek eddigelé a perek elitélésénél, a költségek súlyos szaporodásával, arra nézve támadtak: vajjon a keresetbeli ügy itélőmesteri biráskodás alá tartozik-e vagy sem ? megállapitották:
1. § Hogy mostantól jövőre az itélőmesterek, az eljárás és itélet semmiségének terhe alatt, ne biráskodjanak: büntető perekben, hatalmaskodási, egyazon megyében fekvő javak osztályára s öröklésére vonatkozó, kártéritési, becstelenitési s rágalmazási, oklevél, szökevény jobbágyok és szolgák visszakövetelésére, szolgák és jobbágyok részéről való törvénylátásra irányzott, határjárási, zálogos jogok s dézsmák iránt inditott ügyekben, mint a melyek egyedül a megyék illetősége alá tartoznak (melyek közül csak a tizedeket illető ügyeket vihessék, az 1659. évi 34-ik t. czikkely szerint, felebbvitel útján megvitatás s felülvizsgálás végett a megyétől a nádorispán úr szine elébe), őszintén a magszakadásból eredő ügyekben, sem, mint a melyek oklevelek felmutatását teszik szükségessé és igy táblai illetőség alá tartoznak.
2. § Ellenben biráskodni fognak székhelyükön kivül oly ügyekben, hol az adományos, kinek a felkért javakba való tiszta igtatása van, a birtokban levők ellenszegülése s hatalmaskodása miatt a javakba nem léphet.
3. § Úgyszintén a tiszta adóssági ügyekben, az 1659-ik évi 31-ik törvénycikk értelmében, a hol a kötelezvényekben semmiféle biró sincs kijelölve s maga a tőkeösszeg ezer forintot túlhalad (ezer forinton alul ugyanis ezentúl a megyei birák fognak eljárhatni az 1681. évi 32. t. czikk épen tartása mellett).
4. § Ezenkivül a különféle megyékben fekvő ingó és ingatlan javakban való osztály s örökösödés, s ezek kiigazitásának ügyeiben.
5. § Továbbá a szerződési ügyekben, a hol tudniillik nem a szerződésről, s annak érvényéről, hanem a szerződés tartalma, azaz: annak teljesitése van kérdés alatt, s a melyekben biróság kijelölve nincsen.
6. § Ezenfelül olyan ügyekben is, melyekben a jogorvoslatok szerződés vagy törvény szerint ki vannak zárva.
7. § Azután a különféle megyékben létező javak visszafoglalása iránti ügyekben azok részére, kik itélőmesteri ügyekben nem perlekedtek s kiknek fekvőjószágai mégis bármi módon végrehajtás alá kerültek; ezeket bármelyik itélőmester visszafoglalhatja.
8. § Valamint az itélőmesteri birói végrehajtások háborgatói s meg nem engedői, s magok az itélőmesterek részéről végrehajtás alá vett javak visszafoglalói ellen inditott és inditandó ügyekben.
9. § A különféle megyékben létező javak gyámjaitól s gondnokaitól adandó s veendő számadások iránti ügyekben.
10. § Úgyszintén az ingóságok, hagyományok, hitbérek és jegyajándékok szerzését illető s az 1647. évi 126. t. czikkelyben felszámlált egyéb ügyekben.
11. § Valamint a letéti ügyekben is, büntetések nélkül ugyan, de mindamellett, miképen a tiszta adósságoknál, ugy itt is, a lelkiismeretesen megszabandó költségeknek megtéritésével.
12. § Azokban az ügyekben is, a hol a maga és örökösei nevében ellenmondó tettleges keresetre okot adva, idő multán örökösök nélkül hal el, s akkor az ilyen ellenmondása erejét veszti, s a részéről előbb megakadályozott beigtatás tisztává lesz.
13. § Végre az emlitett ügyeken kivül más, az ország általános törvényében foglalt ügyekben is, melyek bármi módon az itélőmesteri illetőség és biráskodás alá tartoznak, s azt bármi módon érintik.
14. § A mely összes, előbb felszámlált ügyeket megvitatásuk s eldöntésük után, ha az itélőmesteri marasztaló itéletek tizenkét ezer forintot túl nem haladnak, a közbevetett felebbvitel ellent nem állván, kellő végrehajtás alá bocsáthassanak; ha pedig a tizenkét ezer forintnyi összeget túlhaladnák, a közbevetett felebbvitelt birtokon belül meg kell engedniök.
15. § Kivévén mindazonáltal a tiszta adóssági, osztályos s egyéb, a felek szerződéseiből származó ügyeket, valamint az 1647. évi 126. t. czikkelyben felszámlált ügyeket is, melyekre nézve kijelentik: hogy ha a pervesztett fél elegendő biztositékot nem nyujthat az el nem idegenitésre nézve, akkor ezeket az ingó dolgokat ily bizlositék mellett a nyertes félnek adják oda. Ha egyik fél sem tud elegendő biztositékot nyujtani, akkor az ily ingó dolgokat birói hatalommal, (de minden teher nélkül) az ügynek további bevégzéseig zár alá kell venni.
16. § A zálogos javakat illető ügyekre s a tiszta adósságok megvételére nézve pedig határozták, hogy a felek tisztán tőkében számitott tizenkétezer forintnyi összegig, a megyei törvényszékeken is perelhessenek.
17. § Épen maradván a kir. fiscusnak már előbb előadott eljárása.
