1715. évi XXXI. törvénycikk

a zsinat czimen tartott rózsahegyi gyülést, tárgyalásaival és határozataival együtt, megsemmisitik

És miután ezenkivül, a mult mozgalmak alatt, némely egyaránt pártoskodók, egy bizonyos - állítólag zsinati - gyülést tartani és ott az országot különféle egyházi megyékre osztani, különféle hivatalokat s őket meg nem illető méltóságok czimeit eltulajdonitani, egyet-mást a római katholikus szertartások ellen megállapitani, elrendelni s országszerte közzétenni és gyakorolni merészkedtek:

1. § Azért Ő felsége jóságos akaratából s beleegyezéséből határozták, hogy az ilyen tárgyalásokat, végzéseket és cselekvényeket (az ama gyülés alkalmával ujonnan gyártott pecséttel együtt), egészben és örökre eltörülteknek, semmiseknek és nem létezőknek tartsák és tekintsék.

2. § S a mindenkor tiltott minden gyülekezés alkalmainak vagy gyanujának kikerülése végett, azt is rendelik, hogy minden ilyes, Ő felsége előleges tudta és beleegyezése nélkül tartandó, népes különleges gyülekezések, akár zsinat neve, akár bármely más czim alatt, - s nem különben a magok közt való különleges pénzgyüjtések s kivetések az ágostai és helvét hitvallás követőinek, királyi neheztelés törvényes büntetés alatt tiltva legyenek.