Miután Ő császári és királyi szent felsége, a karok és rendek alázatos folyamodására, kegyesen megengedte, hogy a szomszéd tartományok s Magyarország közt sok elmult esztendő óta vitás határok bejárásának foganatositása végett a jelen országyülés alatt biztosokat nevezzenek, kik ezt a határjárást igazságosan befejezzék, s befejezés után helybenhagyás végett ugyancsak Ő császári királyi felségének legalázatosabban előterjesszék, s legkegyelmesebben felajánlotta, hogy az ekkorig eldöntött s csupán végrehajtástól függő határvizsgálatokra nézve, a dolog valóságának kideritése után a karoknak és rendeknek teljes igazságot szolgáltat, miért is e czélra ez ország részéről, az 1681:23. s 1687:15. törvénycikkek megujitásával biztosok neveztetnek:
1. § Ausztria felé (hová a Köpcsény és Farkasfalva birtokokra nézve legutóbb felmerült vitás kérdés is tartozik) a nyitrai püspök, Erdődy László Ádám gróf ur; Eszterházy Mihály herczeg, királyi főudvarmester; s ezeken kivül a nádorispáni itélőmester, s Ő császári és királyi szent felsége tanácsosa, Nagy István mester, továbbá Sigray József, királyi itélő táblai ülnök, s Sopron és Moson vármegyék az időszerinti alispánjai.
2. § Morvaország felé: főméltóságu és méltóságos Koháry István gróf ur, országbiró s Ő császári és királyi szent felsége belső titkos tanácsosa, és Kürtösy András, választott traguri püspök; nagyságos bárók: Horváth Simonchich János, királyi személynök, s Ő császári és királyi szent felsége tanácsosa, Hunyady András, alnádor, továbbá Dubniczky András mester, a királyi személynök s tanácsos itélőmestere, mindketten Ő legszentségesebb felsége tanácsosai, s Pozsony, Nyitra és Trencsén vármegyék alispánjai.
3. § Szilézia felé: nagyméltóságu és méltóságos Illésházy Miklós gróf ur, Trencsén örökös ura, s annak és Liptó megyének örökös főispánja, Ő császári s királyi szent felsége valóságos belső titkos tanácsosa s Magyarország részéről udvari kanczellár; az almisi püspök, Pyber László és a királyi személynök s tanácsos másik itélőmestere s ő legszentségesebb felsége tanácsosa, Szluha Ferencz mester; Jeszenszky Miklós, a királyi itélő tábla felesküdt ülnöke, és Turócz és Árva vármegyéknek alispánjai.
4. § Stájerország felé: főméltóságu és méltóságos Erdődy Sándor gróf ur, Vas vármegye főispánja s Ő császári és királyi szent felsége belső titkos tanácsosa: a fennemlitett nádorispáni itélőmester: Sigray József és Vas, Zala és Somogy vármegyék alispánjai.
5. § Horvátország részéről, Stájerország és Krajna felé: a főméltóságu és méltóságos zágrábi püspök, Eszterházy Imre gróf, vagy ennek akadályoztatása esetében Patachich György bosniai püspök, Keglevich Péter gróf, továbbá Dalmát-, Horvát- és Szlavonország itélőmestere, ezenfelül Zágrábmegye alispánjainak egyike.
6. § Végre Lengyelország felé: a főméltóságu s méltóságos kalocsai érsek, Csáky Imre gróf ur, továbbá főméltóságu és méltóságos Csák, Zsigmond gróf, főtárnokmester, mindketten Ő császári s királyi szent felsége belső titkos tanácsosai, Pethő Mihály gróf, Ő legszentségesebb felsége tanácsosa, kamarása s Zemplén vármegye főispánja; Barlok István alországbiró, Szentiványi János mester, országbirói itélőmester, továbbá Szepes, Sáros, Zemplén, Ung, Bereg és Ugocsa megyék alispánjai.
7. § Erdély felé: a méltóságos csanádi püspők ur: Nádasdy László gróf, méltóságos Zichy Péter gróf ur, királyi főasztalnokmester; előbb emlitett Barlok István és Szentiványi János és Szatmár, Bihar, Kraszna, Közép-Szolnok és Zaránd vármegyék alispánjai.
8. § Ő császári királyi legszentségesebb felsége s a korona érdekében a magyar kamara tanácsosainak egyike s a királyi ügyek igazgatója vagy annak helyettese az emlitett eljárásoknál mindenütt jelen lévén.
9. § A mely biztosok ezt az Ő császári királyi felsége jóságos beleegyezésével reájok bizott határigazitási feladatot, a szomszéd tartományok részéről Ő felségétől kegyesen kiküldendő más biztosokkal, az arra kitüzött időben s a szükséges megbizások kiadása után, az 1687. évi 15. t. czikkely s az ebben idézett többi törvényben kijelölt módon, végre már, óhajtott foganatositás alá vehessék, s azokat is, melyek csak az itélet végleges végrehajtásától függenek, Ő felsége előleges helybenhagyása után, a karok kivánatos megvigasztalására, további késedelem nélkül foganatosithassák.
