1715. évi XLVIII. törvénycikk

a gonosztevőket szabadon bocsátóknak büntetéséről, s hogy csak a királyi felség adhasson halálra itélteknek kegyelmet

Mivelhogy némely pallosjoggal felruházottakat azzal vádolnak, hogy kiváltságukkal visszaélnek, s a gonosztevőket büntetlenül és önkényesen szabadon bocsátva, a sértetteket megkárositották:

1. § Ezért rendelik, hogy megujitván a második rész 12-ik czimét s Mátyás király hatodik decretumának 38-ik, s Ulászló második decretumának 19-ik czikkelyét s az 1655. évi 38., 1563. évi 41. törvénycikkeket, a sértett fél a maga jogsérelmét s neki a szabadon bocsátott gonosztevő részéről okozott károkat az ily szabadon bocsátó ellen a megye előtt törvényesen kereshesse.

2. § A kiváltság s tisztségek elvesztése iránt pedig a királyi ügyész a nádorispán ur előtt járhasson el.

3. § A királyi felséget egyedül illető megkegyelmezési jog, annak legfelsőbb hatalma részére, mindenkorra érintetlenül maradván.