Minthogy igen sokan, az üdvösségről s emberszeretetről megfeledkezve, uzsorás gonoszságnak s fösvénységnek hódolva, kölcsönadott pénzeikért, kamat vagy elmaradt haszon neve alatt, avagy ajándék czimén, ily kölcsön adott tőkéik után, a megengedett hat százalékos kamattal meg nem elégszenek, hanem magoknak kamat vagy más bármiféle ajándék czimén nyolcz, tiz s még több száztólit is köteleztetnek s fizettetnek:
1. § Az uzsorás gonoszság s fösvénység megszüntetése végett tehát, Ő felsége jóságos helybenhagyásával, megállapitották: hogy mostantól jövőre, senkinek se legyen szabad pénzeit, évenkint fizetendő hat száztólit tulhaladó kamatra kölcsönadni s a már kölcsönadottakat ezen felül künnhagyni.
2. § És igy ezentul e törvényes kamaton kivül, semmiféle czimen s ajándékképen se legyen szabad akár pénzben, akár élelmi szerekben, vagy bármely dologban az adóstól valamit elfogadni vagy kicsikarni.
3. § Az ez ellen vétőket pedig, bármi rendü, rangú s nemzetü emberek legyenek, a királyi ügyész feljelentésére, a dolog valóságának kideritése után, a tőke behajtására illetékes biró legott az efféle kialkudott kamat vagy ajándék elvesztésében marasztalja, mely megitélendő kamat vagy ajándék két része magának a királyi fiscusnak, egy harmadrésze pedig a feljelentőnek járjon ki.
