Mivelhogy a nemes, de paraszttelkeken tartózkodó személyek, sőt a nem nemesek örökös nélkül maradt hagyatékaira és az ilyenek utódlására nézve is, jelesen Győrben, ekkorig némely kérdések és nehézségek merültek fel:
1. § Ezért ugy a királyi fiscus, mint az oda, t. i. Győrbe való, nemkülömben egész Magyarországon létező földesurak jogainak megkülönhöztetése s megmagyarázása végett, rendelik: hogy a földesurak, mindnyájan és egyenkint, nemcsak a magvaszakadt s végrendelet nélkül elhalt, hanem hütlenségben vagy felségsértésben bünös parasztoknak vagyis jobbágyaiknak összes szerzett javaiban s ingóságaiban is háboritatlanul örökösödjenek; ellenben a paraszttelkeken lakó, akár magvaszakadt és végrendelet nélkül elhalt, akár pedig hütlenségben vagy felségsértésben marasztalt nemeseknek és semmi tulajdonos uraságnak sem kötelezett szabad személyeknek, összes szerzett ingó javai, a pénzösszeggel együtt, melynek az efféle jobbágytelkekbe való beruházása bebizonyulna (egyedül a telkek s azokhoz kapcsolt tartozékokat lévén szabad a földesurnak, ha csak ez akkor a hüséget meg nem szegte, visszaváltania és a maga részére megtartania), a királyi fiscusra szálljanak.
2. § Ezenfelül Ő legszentségesebb felsége a győri tisztelendő káptalannak, mint földesurnak jogairól, ennek esedező folyamodására, jóságosan gondoskodván, legkegyelmesebben elhatározta, nemcsak egy téglaégető kemenczének ekkorig a győri hadi tisztektől a nevezett káptalan sulyos sérelmére s kárára meggátolt felépitését, hanem az ott égetendő tégláknak haszonvételét s mások részére való szabad elárusitását is (s hogy más helyeken is a földesuri jogok ellen sérelem elkövetését meg nem engedik).
3. § Mindamellett a győri erősség kemenczéjét háboritatlanul fenntartván, de csak az erősség falainak kijavitása czéljából.
4. § A nevezett káptalan pinczéje felett épült házikók szabályozását továbbá a 43-ik t. czikkelyben kijelölt bizottsághoz utasitják.
