1715. évi CIII. törvénycikk

Meskó Jakab az ő feleségének szörnyen sértett jogát hogyan kereshesse?

Nemzetes Meskó Jakab, az ő hitvese Hegymeghy Borbála nevében, panaszt emelt, hogy a mig életben voltak, ennek elődei, haláluk után pedig, mondott neje is, sok ezerre menő bántalmat szenvedtek, illetőleg szenvedett.

1. § Minthogy pedig ez ügyben, se szörnyüséges károsodásukat orvosolni, se a (lehető legnagyobb romlásukat magában foglaló) jogsérelmükre gyógyitó szert keresni nem tudtak, részint az ügyvéd hibája, részint némely akaratlanul és törvénytelen módokon becsempészett és olyan törvénybe ütköző záradékkal ellátott szerződések okából, a melyek tudniillik a perorvoslatokat és jogkedvezményeket és igy magát a törvényes jogfolyamot (mely különben mindenkinek nyitva áll) sulyos és pedig a hartyáni és hopershorumi szerződésben, ezer aranyra terjedő és mindannyiszor megveendő büntetés kikötése alatt, akadályozták; és mivel e szerződéses büntetés tekintetéből jogaik és jószágaik használatba vételére, roppant sérelmük orvoslására s a jog és igazság kiszolgáltatására mintegy harmincz éven át birtokon kivül kellett s kell most is várakozniok:

2. § Ezért a karok és rendek egyértelmü szavazatával s egyezésével elhatározták: hogy ezt a peres ügyet is a nádorispán ur vagy ennek akadályoztatása esetében a kir. személynök utján (a kezéhez kapható kir. itélőtáblai birák s ülnökök alkalmazásával) rendkivüli törvénykezési uton (vagy egyetlen egy nyolczados törvényszéki időszakban, ha ilyent a közben tartani fognak) alapjában felül kell vizsgálni.

3. § És magának az ügynek érdemét meg a biróilag szintén megvizsgálandó alperes fél védelmét érintetlenül hagyva, véglegesen döntsék el; a vesztes félnek birtokon kivül, perujitást engedvén.

4. § És hogy egyrészről a nemzetes Martonfalvay István s ennek örökösei és utódai s másrészről főtisztelendő Mérey Mihály mint szegszárdi apát vagy annak apátságbeli utódai közt fenforgó ügyet is, hasonló törvényes eljárás alakjában lehessen megvizsgálni, befejezni, s kellő végrehajtásra juttatni, a birtokon kivüli perujitást a vesztes félnek itt is megengedvén.