1715. évi CVIII. törvénycikk

Debreczent is felveszik a királyi és szabad városok közé

Miután Debreczen városának érdemei, s különféle háboruk idején s alkalmával tett szolgálatai oly feltünőek, s egyszersmind Ő királyi felsége előtt is oly kedvesek, hogy kegyelmessége szerint e várost, mint már előbb, ugy legujabban is a Lipót-féle kegyes hitlevél erejénél fogva a többi szabad és királyi városok számába fevenni méltóztatott:

1. § Azért (Ő felségének kiválóan kegyes hozzájárulása mellett) az ország karai és rendei is beleegyeznek, hogy ugyanezt a Debreczen városát ujólag Magyarország és kapcsolt részei többi városaihoz sorozzák (oly föltétellel azonban, hogy katholikus plébániai egyház épitésére, s a Szent-Ferencz rendü atyák conventje számára helyet adjanak) s elhatározzák, hogy a városi állást megillető és a fentebb hivatolt hitlevélben bővebben kijelölt minden szabadságokban s kiváltságokban megmaradjon s igy az ország többi karainak és rendeinek számában, üléssel és szavazattal birjon.