1715. évi CXII. törvénycikk

a Sztrecsen és Budetin uradalmakhoz tartozó bizonyos birtokok közt fenforgó határpernek felülvizsgálására s végleges elbirálására, birákat vagyis biztosokat neveznek

Minthogy az Eszterházy család sztrecseni s a Szunyogh család budetini uradalmaihoz tartozó némely birtokokban eddig vitás határok miatt emez uradalmaknak még az előbbi birtokosai közt már rég idők óta igen nehéz, költséges és több országgyülés előtt fennforgott kérdések s villongások anyagai merültek föl:

2. § Melyeket az emlitett Szunyogh család, mint állitólag sértett és panaszló fél, a jelen országgyülés alkalmával is ujra felélesztett, s ugy ő legszentségesb felségének, mint a karoknak és rendeknek is előterjesztett: végre az innét felmerülhető további kellemetlenségek kikerülése végett (hozzájárulván fenttisztelt Ő legszentségesb felségének jóságos beleegyezése) ez ügynek megvizsgálására s végleges eldöntésére s elhatározására, Trencsén vármegye törvényes biráin kivül birákat, vagyis biztosokat neveznek és pedig elnökké: Csáky Imre gróf urat, kalocsai érseket teljes hatalommal arra, hogy az elhaltak, vagy törvényesen távollevők helyébe más nem érdekelteket kinevezhessen; továbbá Volkra Ottó Keresztelő János, veszprémi püspök, Batthyány Zsigmond s Károlyi Sándor gróf urakat és Spáczay Pál arbei püspök, Tolvay Gábor báró urakat, s nemzetes Szentiványi János mester, országbirói itélőmestert, Sigray János, kir. itélőtáblai birót, Okolicsányi Pált, másik Radvánszky Jánost, Huszár Józsefet, Ráday Pált s Andaházy Istvánt.

2. § Kik a jelen országgyülés feloszlása után, mielőbb az érdekelt felek értesitése mellett, a helyszinére kimenni, s azoknak kellő meghallgatásával, a fentjelzett ügyben a megvizsgálás lehetősége vagy lehetetlensége előleges kérdését megvitatni s elhatározni, s az ügyet megvizsgálhatónak találván, azt a Wesselényi perből bármiképen felmerült összes kérdésekre s viszályokra nézve egy füst alatt, a dolog érdemében s lényegében (a tulajdonjog megvitatásával is) Isten s annak igazsága és az ország határozott törvényei szerint, véglegesen elitélni s eldönteni tartozzanak és tettleges végrehajtással is foganatosithassák s foganatositsák.

3. § S megállapitották, hogy a mikép a megvizsgálhatóság esetében, a fentjelzett ügy végleges eldöntése s tettleges végrehajtása után, tehát birtokon kivül, ugy a netalán kimondandó megvizsgálhatatlanság esetében is, a további jogorvoslatok mindkét fél részére épségben maradjanak.