1715. évi CXX. törvénycikk

Dalmát- Horvát- és Szlavonország ekkorig megerősitett s más ezentul Ő felségétől megerősitendő szabályairól

Minthogy a mondott országok helyhatósági szabályainak megerősitése s megtartása iránt a jelen országgyülés folyama alatt több és különféle kérdések keletkeztek: Ő királyi sz. felsége s a karok és rendek közakaratával határozták:

1. § Először, hogy azoknak királyi hatalommal külön megerősitett helyi törvények erejükre nézve többé semmi kérdés alá ne jöjjenek.

2. § Másodszor hasonlóképen az 1681. évi 66. t. czikkelylyel általánosan megerősittetteket (szabadon maradván mégis mindenkinek, a kit azok valamelyike terhelne, a királyi felséghez folyamodni) szintén erőben s érvényben tartsák.

3. § Harmadszor: a melyek egyik fentebb jelzett módon sincsenek ekkorig megerősitve, de rendelkezésük még tart s jövőre kötelező lehetne: azokat s az olyanokat egy év alatt, Ő császári királyi felségéhez kell bemutatni, s vizsgálat és királyi megerősités vagy helytelenités alá bocsátani.

4. § Végre negyedszer: a jövöben hozandókat, ha a királyi joghatóságot vagy igazságszolgáltatást vagy bármely törvénykezési eljárást illetnek: szintén királyi megerősités alá kell adni, különben ugy ezek, mint a harmadik osztályban foglalt fentebb emlitett többiek is, kötelezők ne legyenek.

5. § Az ugyanama karok és rendek legujabb gyülésén ugyancsak a karok és rendek között ujonnan alkotott az a szabály pedig, mely szerint Magyarország s a hozzácsatolt részek köz országgyüléséhez, az első folyamodás elmellőzésével nem lehet folyamodni, valamint az a másik, hogy az alispánok a báni tábla ülnökségéből kizárva legyenek, ugyanaz alá a tekintet s feltétel alá esik (az utóbbira nézve mégis a bángróf szavazatát is bevévén), melyeknek a jelen t. czikk harmadik pontjaiban foglalt többi szabály van alávetve.