Mi tehát emlitett hiveinknek, a főpap, báró, mágnás uraknak és nemeseknek s fenn érintett Magyarországyunk s csatolt részei többi karainak és rendeinek alázatos esedezését jóságosan meghallgatván s kegyelmesen teljesitvén, az összes fenn leirt s fentebbi módon előnkbe terjesztett törvénycikkeket, e levelünkbe szóról szóra beiktattattuk s beirattuk, s azokat és az azokban foglaltakat összesen és egyenkint helyeseknek, kedveseknek és tetszőknek tartván azokhoz királyi helybenhagyásunkat s jóságos megegyezésünket adtuk; s azokat királyi hatalmunkkal helyeseltük, elfogadtuk, jóváhagytuk s megerősitettük.
1. § Biztositván az emlitett hű karokat és rendeket, hogy mindazt, a mit a fentebb beigtatott törvénycikkek magukban foglalnak, úgy mi magunk megtartandjuk, mint bármely más hiveinkkel meg fogjuk tartatni.
2. § Valamint elfogadjuk, helyeseljük, jóvahagyjok s megerősitjük jelen levelünk erejénél s tanuságánál fogva.
3. § Kelt őszintén kedvelt hivünk tekintetes és nagyságos illyésházi Illyésházy Miklós gróf, Trencsén örökös ura, s e nevü valamint Liptómegyék örökös főispánja, valóságos belső titkos tanácsosunk s magyarországi udvari kanczellárunk kezével, Laxemburg várunkban, junius hónap tizedik napján, az Urnak ezerhétszáztizenötödik, római uralkodásunknak harmadik, Spanyolországban tizenegyedik, Magyarországban, Csehországban s a többiekben pedig ötödik esztendejében.
4. § A midőn főtisztelendő, főmagasságu s tisztelendő atyák a Krisztusban, és urak, Keresztély Ágoston szász herczeg, a római szentegyház bibornokpresbytere, fejedelem, az esztergomi főegyház, s keresztszeghi Csáky Imre gróf, a kalocsai s bácsi kánonilag egyesült egyházak érsekei, monyorókeréki Erdődy Gábor Antal gróf, egri püspök; fennevezett Keresztély Ágoston, a győri, s Csáky Imre, a nagyváradi egyházak püspöki helyettesei, Patachich György, a bosznai, emlitett monyorókeréki Erdődy LászIó Ádám gróf a nyitrai; galanthai Esterházy Imre gróf, barát, a zágrábi; kollegrádi Kollonich Zsigmond gróf, a váczi; Volkra Ottó Ker. János gróf, a veszprémi; Nádasdy László gróf, barát, a csanádi; Rátkay Ádám Benedek gróf, a zengi és modrusi vagy korbáviai; Nesselrode Ferencz Vilmos gróf, a pécsi; Gillányi György, a tinnini; Mártonffy, szintén György, szabad báró, az erdélyi; Bakich Péter, választott szerémi; Pyber László, választott almisi; Sigray János, választott temni; Pongrácz Imre szabad báró, választott fárói, Kazó István, választott belgrádi; Kürtessy András, választott traguri; Lovinai Ignácz, választott sebeniczi; Zilka János, választott skutarii, ghimesi Forgách Pál gróf, választott rosoni; Verbanich Mihály, választott skardónai; Kontor István, választott tribuniczi; Spáczay Pál, választott arbei, Okolicsányi János, választott novii; Jány Nándor Jakab szabad báró, választott semandriai; Mérey Mihály, választott vegliai; Mednyánszky Ferencz László szabad báró, választott cattarói; Kiss János, választott anzári; Schoppen Walter, választott makári; BubIovich János, választott skópi püspökök, Isten egyházait szerenesésen kormányozták.
5. § Továbbá a midőn a tekintetes és nagyságos urak: Erdődi Pálffy Miklós gróf, a kunok birája, az aranygyapjas rend vitéze, mondott Magyarországunk nádorispánja s királyi helytartónk; csábrági Koháry István gróf, országbiránk, ugyancsak erdődi Pálffy János gróf, előbb nevezett Dalmát-, Horvát- és Szlavonországaink bánja; keresztszeghi Csáky Zsigmond gróf, magyarországi királyi főtárnokmester, czoborszentmihályi Czobor Márk, főajtónálló; galanthai Eszterházy Mihály, a római szent birodalom herczege, főudvarnok; németujvári Batthyány Ferencz, örökös ispán, főpohárnok; ipolykéri Kéry János gróf, főlovász; trákostyáni Draskovich János gróf, főkamarás; vásonkeői Zichy Péter gróf, főasztalnokmestereink, s fennevezett erdődi Pálffy Miklós gróf, pozsonyi gróf s mások igen sokan annyiszor emlitett Magyarországunk főispánságait s főtisztségeit viselték.
