1723. évi XVII. törvénycikk

a határoknak a szomszéd országokkal és tartományokkal való kiigazitásáról s megvizsgálásáról és ennek foganatositásáról

Ő legszentségesebb császári és királyi felsége a karok és rendek legalázatosb folyamodására legkegyelmesebben megengedi, hogy a szomszéd tartományok és Magyarország s kapcsolt részei között a határok tárgyában eddig eljárt s még jelentést nem tett bizottságok jelentésüket megtegyék

1. § S jóságosan elhatározta, hogy a kegyelmes jóváhagyástól függők mielőbb helybenhagyást nyerjenek, a jóváhagyottak s megerősitettek pedig a jelen országgyülés bevégzése után közvetlenül végrehajtás alá kerüljenek; a meg nem tartott bizottságok pedig szintén az országgyülés végével, az 1715. évi 39. s az ott idézett törvénycikkelyek értelmében munkájukat végezzék, s befejezzék, a mely annak előrebocsátott bemutatása s helybenhagyása után szintén végrehajtás alá jusson.

2. § Miért is a mondott czélra biztosokká kineveztetnek: Ausztria felé nagyméltóságu és méltóságos Erdődy László Ádám gróf nyitrai püspök; Nádasdy Tamás gróf, Magyarország szent koronájának őre, s ezeken kivül Szluha Ferencz mester nádori itélőmester s Ő legszentségesebb felségének tanácsosa, Sigray János, a királyi itélőtábla birája, s Pozsony, Sopron és Moson vármegyék ez idő szerinti alispánjai.

3. § Morvaország felé: nagyméltóságu és méltóságos Koháry István gróf ur, országbiró, s Ő legsz. királyi felsége belső titkos tanácsosa, s az öregségben elgyengült Kürtessy András, traguri püspök helyébe Szörényi László, dulciniai választott püspök és Eszterházy Gáspár gróf s Révay Mihály, a királyi itélőtábla birája, mindketten Ő legsz. felsége tanácsosai, s az elhalt Hunyady András helyébe ugyanazon Szluha Ferencz mester; Sándor Albert, a királyi itélőtála birája; Bossányi Gábor és Prileszky Pál, s Nyitra és Trencsén megyék alispánjai.

4. § Szilézia felé: nagyméltóságu és méltóságos Illésházy Miklós gróf ur, Trencsén örökös ura, ennek s Liptó vármegyének örökös főispánja, Ő legsz. felségének valóságos belső titkos tanácsosa, s magyarországi udvari főkanczellárja; s az elhalt Piber László, almisi püspök helyébe Okolicsányi János, választott novi püspök s Ő legsz. felsége táblai praelátusa; továbbá Sigray Ferencz, a kir. személynök s tanácsos itélőmestere, s Paluska György, kir. itélőtáblai biró; Ugronovics Kristóf és Hrabowszky Gáspár; nem különben Trencsén és Árva vármegyék alispánjai.

5. § Stájerország felé: nagyméltóságu és méltóságos Erdődy Sándor gróf ur, Vasvármegye főispánja s Ő legsz. felsége belső titkos tanácsosa s Nagy István alnádor, s Zeke (szintén) István a kir. itélőtábla esküdt birája; nemkülönben Vas, Zala és Somogy megyék alispánjai.

6. § Stájerország felé Horvátország és Krajna részéről: nagyméltóságu és méltóságos Eszterházy Imre gróf, zágrábi püspök, Ő császári és királyi legsz. felsége valóságos belső titkos tanácsosa, méltóságos és főtisztelendő Bakics Péter ur, bosnai püspök, Ő cs. és királyi legsz. felségének tanácsosa; Csikuliny János gróf, Rauch Ádám Dániel al-bán; továbbá Brányug János mester, Dalmát-, Horvát-, és Szlavonországok itélőmestere, ezeken kivül Czindery György Varasd, Oresky Ádám Zágráb és Pozsega megyék alispánjai.

7. § Lengyelország felé: méltóságos és főtisztelendő Erdődy Gábor gróf ur, egri püspük, s Pethő Mihály gróf, Zemplén megye főispánja és Szentiványi János a kir. itélőtábla birója, mindnyájan Ő legsz. felsége tanácsosai, továbbá Szeleczky Márton, alországbiró és szintén Ő legsz. felsége tanácsosa, Kapy Gábor mester, országbirói itélőmester, s Mattyasovszky Imre, királyi itélőtáblai biró; ugyszintén Zemplén, Sáros, Ung, Szepes, Bereg és Ugocsamegyék alispánjai.

8. § Erdély felé: méltóságos és főtisztelendő Nádasdy László gróf ur, csanádi püspök; méltóságos gróf Zichy Péter ur, királyi főasztalnokmester s Károlyi Sándor gróf, Szatmár vármegye főispánja, mindnyájan Ő legszentségesebb felsége tanácsosai, fentebb nevezett Szeleczky Márton és Kapy Gábor s Palugyay Zsigmond, királyi itélőtáblai biró; nem különben Szathmár, Bihar, Mármaros, Közép-Szolnok, Kraszna és Zaránd megyék alispánjai.

9. § Ő legsz. felsége s a szent korona érdekében egy a magyar kamara tanácsosai közül, s a királyi ügyek igazgatója vagy annak helyettese, az előrebocsátottakban mindenütt jelen lévén.

10. § Eme biztosok, ezt a reájok bizott határszabályozási munkát, más a szomszéd tartományok részéről Ő legsz. felsége részéről kegyesen kinevezendő biztosokkal együtt, az erre kitüzött határidőben, s a szükséges felhatalmazások kiállitása mellett, a fentebb emlitett s más azokban idézett törvényekben körülirt módon, végre valahára óhajtott foganathoz juttatni, s azokat is, a melyek vagy az 1681. évi 23-ik törvénycikkely utmutatása szerint, vagy másképen és az arra következett határjárás megtörténte után, csak az itélet végső végrehajtásától vannak függőben, a karok óhajtott megvigasztalására, további halasztás nélkül Ő legsz. felségének jóságos helybenhagyása s végrehajtás végett előterjeszteni (s ugyanazon alkalommal a holicsi uradalom s a gödingi morvák közt a holicsi uradalomtól elszakasztott mintegy 90 holdnyi föld s a Magyarország és Stájerország közt a Mura folyó mentében az ennek sodrától elszakasztott szigetek iránt fenforgó viszályokat is megvizsgálni s eldönteni) tartozzanak.

11. § Időközben pedig mindkét részről minden a mostani állapotban maradjon.

12. § Ő legsz. felsége azonban kegyesen fentartja magának, hogy a fent nevezett biztosokat a szükségesnek látszó számra leszállithassa.