Az országban itt-ott olyan puszták is találhatók, a melyeken még épületek s lakóházak láthatók,
1. § Melyeknek a porták összeszámlálásába felvett lakói az ezek alapján reájuk eső adót a megyékben viselték, de még ha visszatérni akarnának is, a földesurak vissza nem bocsátják.
2. § Ezért Ő legsz. császári és királyi felsége kegyelmes beleegyezésével rendelték, hogy az ily mezővárosoknak s előbb a porták közé számitott falusi birtokoknak lakói, bármikor szóródtak legyen szét, ha saját lakhelyükre visszatérni s lakásukat visszaszerezni akarják, a helyek földesurai őket (ha csak azokat a helyeket időközben mások már be nem népesitették, vagy törvényes elévülés közbe nem jött) a szökevény jobbágyok befogadóira s azokat vissza nem adókra rendelt s a megyei hatóság utján a visszatérni akaró ilyen jobbágyokat be nem fogadó urak vagyonából elengedhetetlenül behajtandó büntetés alatt, visszabocsássák.
3. § És hogy az elpusztulás folytán jobbágyokban megcsökkent falukat a meg nem fogyatkozott faluk részéről egykor fizetni szokott régi adózások teljesitésére ne szoritsák.
4. § Vagy hogy a földesurak a jobbágyokat és lakosokat a helyesen készült urbéren felül semmiféle szokatlan urbér ellenes tartozatlan terhekkel a közjó kárára ne terheljék: arra a megyei tisztviselők az 1715. évi 101-ik törvénycikk értelmében felügyelni s a jobbágyokat a földesurak elnyomásától menten tartani s az ily földesurakat tiszti hatalmukkal büntetni tartozzanak és kötelesek legyenek.
