A birák s perlekedők irányitása s a kellő rend megtartása végett, Ő legsz. császári és királyi felsége beleegyezésével, megállapitják:
1. § Hogy a karácsonyi szünnapok Szent Tamás apostol napjától kezdődjenek és a Vizkereszt utáni első vasárnapig tartsanak,
2. § Azután pedig a farsang utolsó napjain át, a nagybőjt első vasárnapjáig.
3. § Továbbá fekete vasárnaptól (hogy tudniillik a főpapok a szent héten reájok váró kötelességek teljesitésénél s egyszersmind a többi birák is, áhitatosság végett, jelen lehessenek) a husvét utáni második vasárnapig.
4. § Ezen kivül pünkösd szent ünnepe hetében, a legszentségesebb s oszthatatlan szentháromság vasárnapjáig.
5. § Az aratási törvényszünet pedig szent László magyar király ünnepétől szent István napig.
6. § A szüreti pedig szent Mihály napjától szent Márton püspök ünnepéig.
7. § Egyébiránt az elszámláltakon kivül az előbbi módon általánosan megtartandó törvénykezési szünidők még: harmincz nap az országgyülés előtt s az egész országgyülés alatti idő, az 1655. 49-ik törvénycikk s 1507. 12-ik törvénycikk szerint, a követek haza érkezéséig;
8. § Nemkülönben az összes vasárnapok;
9. § És szent László első könyvének 38. fejezete szerint a római szentegyház részéről, a legfőbb egyházi törvényszéken megtartatni szokott ünnepek.
10. § És a keresztjáró napok;
11. § Ugyszintén az általános felkelés ideje.
12. § Az ország régi szokása igy kivánván, jövőre is általános törvényszüneteknek tartandók s az ország minden törvényszékén figyelembe veendők.
13. § Mely törvényszünetek az 1618. évi 70. törvénycikk értelmében (csupán a házassági ügyek kivételével), a szentszékekre is kiterjednek.
