Minthogy az igazság gyorsabb és pontosabb kiszolgáltatása végett, az általános és rövid törvényszékek tartása több év óta elmaradt, Ő legszentségesebb felségének királyi táblája (kivévén a törvényszünetek idejét) folytonosan együtt ülend, s ez ülésekben az itélőmestereknek hivatalos kötelességük szerint, az 1545. évi 34-ik törvénycikk értelmében, teljes számban s az 1559. 38-ik törvénycikk tartalmához képest, folytonosan, kivétel nélkül, jelen kell lenniök s helyükbe e törvény értelmében más nem helyettesithető:
1. § Ezért a vidéken részükről eddig gyakorolt eljárás megszüntetésével.
2. § Hogy a perlekedők, az 1715. évi 28-ik törvénycikkben megjelölt s eddig az itélőmesteri birói hatósághoz tartozó ügyekben az igazságszolgáltatás jótéteményétől megfosztva ne legyenek, Ő legsz. felsége jóságos akaratához és szándékához képest, elrendelik, hogy az ország négy kerületében alattas itélőtáblákat állitsanak föl.
3. § Melyek mindegyike, az elnökökkel együtt, magyar születésü s ez országban jó birtokos és a hazai jognak szabatos ismeretével s egyenlő biráskodási hatáskörrel felruházott, birói esküvel kötelezendő öt személyből álland.
4. § A kiktől az itéleteket, felebbvitel utján, a királyi itélő táblához, innét pedig a felebbezéseket a hétszemélyeshez kell küldeni.
5. § Ezenkivül a perlekedők szóváltásainak az eddig szokott módon való toll alá vételére, felolvasására, az itélet elkészitésére és kihirdetésére és a perek folytatólagos felszerelésére minden táblán szavazat nélkül még egy, a szék jegyzőinek esküjével kötelezendő esküdt jegyzőt s négy esküdtet s ezek közül egyet kiadóul rendes dijazással, a többi esküdtet pedig segélydijjal, alkalmazhatnak, kik szintén a szék esküdt jegyzőinek esküjével kötelezendők.
6. § Továbbá az igazságszolgáltatást s annak gyorsabb folyamát késleltető, mindennemü, eddig is leginkább a különféle meghagyó birói parancsokkal okozott akadályok elháritására, e kerületi táblák, egyedül az elibük terjesztendő olyan keresetek alapján járjanak el, a melyekben az, hogy; ki? mit? és ki előtt? mily jogon? és kitől követel? kellő megjelöléssel ki van fejezve és ezeket a többi csatolmányok hozzá melléklése, meg a történt összeolvasás feljegyzése mellett, az idézőlevelekhez kell csatolni, melyeket a szükséges megjelenés czéljából a fentemlitett jegyző, a szokásos irásmód szerint, ezzel a megjelöléssel: „N. N. Magyarország dunáninneni részei kerületi itélő táblájának elnöke s többi birái” a saját neve reá vezetésével fog ellátni és a melyeket a részükre engedélyezendő és eme felirást: „A dunántuli részek kerületi itélőtáblájának pecsétje”, vagy a kerület minőségét feltüntető feliratot magán hordó királyi pecséttel kell megerősiteni s kiadni, továbbá, melyeket a fentemlitett esküdtek vagy költségkimélés tekintetéből annak a megyének, hol az alperes lakik vagy fekvőbirtoka van, a szolgabirája vagy két esküdt táblabirája fognak kézbeadni, a kézhezadásról hiteles bizonyitványok lévén kiállitandók.
7. § Ezeken kivül, minden tábla mellé egy dijazott ügyvédet fognak alkalmazni, ki a vagyontalan szegényeknek ingyen tartozik segédkezni.
8. § Ugy ez, mint a többiek is, a szokott ügyvédi esküvel kötelezendők.
