1723. évi XLVI. törvénycikk

az álorczás személyek büntetéséről, s védekezésről az ellen, hogy a törvényes birtokosokat hamis levelekkel ki ne forgassák; és a vértagadásról

Jóllehet az álorczás személyekről a Hármaskönyv 2-ik részének 16-ik czime emlitést tesz, a vértagadásról pedig a Hármaskönyv 1 részének 38. és 39-ik czimeiben bő rendelkezés van; de az ilyen álorczás s idegen családokba befurakodó személyek büntetéséről az emlitett czimekben semmit sem rendeltek:

1. § Ezért, mivel a törvényes családoknak nagy jogsérelmet szoktak okozni azzal, hogy némely, többnyire bizonytalan eredetü, álorczás személyek, nemes és nagyobb családoknak neveit is felveszik, sőt nem rettegnek attól, hogy innen-onnan összeszerzett levelekkel őket illető örökösödést mutassanak ki s hogy olykor a törvényes birtokosokat perekkel támadják meg és néha vagy meg nem jelenés alapján, vagy elegendő gondoskodás hiánya miatt, a javak tettleges birtokába jussanak.

2. § A mennyiben tehát ilyen személyek szándékosan mások álarczát veszik magokra, s magokat testvérekül kiadni s hazudni, vagy magoknak, másképpen is, tudva, költött név és személyiség alatt csalárdul közelebbi vagy távolabbi örökösödést vagy előjogot tulajdonitani merészelnének: bár ezért a hazai törvények szerint méltán főbenjáró büntetést érdemelnének, hogy azonban bennük a felvett álarcz undokságát utódaik is megátkozzák, rendelik:

3. § Hogy az ilyenek, saját személyükre nézve azoknak, kiket megsértettek, jobbágyi alárendeltséggel örökös szolgaságába kerüljenek: fiaikat pedig, kik nem önmaguktól, hanem szüleik álorczájának nyomdokait követvén, tudva és vakmerően, a felvett névben és személyiségben megmaradnak, tehát már nem mások tettében forognak, ha birtokosok, a hamis levelek készitőire s használóira kiszabott büntetésben, ha pedig semmijük sincs, a szolgaság emlitett büntetésében marasztalják el.

4. § Ellenben azok, a kik a törvényes vérséget, bárminő szin alatt, akár a javak öröklésétől megfosztani akarják s rajta vesztenek, akár a családból kitagadják, vagy az örökség elnyerése czéljából a szülőket, fivéreket vagy nővéreket eszteleneknek, őrülteknek, holdkórosoknak, őrjöngőknek, s a birtokok kormányzására képteleneknek hazudják, s e miatt azokat saját javaik uralmából s haszonvételéből kizárni törekednek, az emlitett czimek büntetésével lakoljanak.