1723. évi XLVII. törvénycikk

a fivérek nyereségéről s káráról szóló 1655. évi törvénycikkely magyarázata

Az ősi javak eltékozlói az országnak és régi családoknak nagy romlását okozták.

1. § Mivel olykor atyai s anyai, vagy csupán atyai avagy csupán anyai osztatlan testvérek is nemhogy az ilyen apai s anyai javak eltékozlásától visszarettennének, sőt inkább a Hármaskönyv 1-ső része 43-ik czimében s az 1655-ik évi 54-ik törvénycikkelyben bizakodva, arra kedvet nyernek és ekképen otthon elrejtőzködve, a másik osztatlan testvérüknek gyakran vérrel s nehéz fáradsággal szerzett javaiban részesülve, azokat elidegeniteni sem átalják:

2. § Ezért, Ő legszentségesebb felsége előzetes elhatározása folytán, rendelik, hogy az egyik vagy másik testvér, ki az előbbi törvényhez ragaszkodni nem akar, csak az olyan javakat tartozzék közosztály alá (mindkét nemet illető javaknál a növéreké alá is) bocsájtani, melyeket az atyai vagy anyai ősi javak jövedelmeiből szereztek, a többi, más uton-módon szerzetteket pedig, az emlitett ősiekből s azok jövedelmeiből őt megillető rész mellett, magának és örököseinek tarthassa meg.

3. § A kölcsönös törvényes öröklés azonban az emlitett javakban, magszakadás esetében, a többi fivérek vagy nővérek vagy azok örökösei részére épen maradván.

4. § Ezenkivül a közös, még osztály alá tartozó, vagy pedig fivéreket avagy nővéreket illető és joguk sérelmével elidegenitett vagy megterhelt javakat is, minden ezentul kötendő szerződéseknek vagy bevallásoknak, mint már törvénynél fogva semmiseknek, félretételével (az ekkorig kötöttek épen tartása mellett), a fivérek vagy nővérek vagy ezek örökösei, még pedig a több megyében fekvő javakra nézve a kerületi táblák előtt, az egy megyében fekvőkre nézve pedig a megyei birák előtt, biróilag visszakövetelhessék és ezenfelül saját részeiknek is igaz és törvényes ok nélkül, vagy nem szükséges okból avagy törvényes megintés nélkül, hiteles felvallások mellett történendő eladásai ellenében az 1-ső rész 61-ik czime értelmében Ő legszentségesebb felsége királyi vagy báni táblája előtt egyetlen törvényszakban, a magánpecsétek alatt kötöttek vagy kötendők ellenében pedig, mint a melyek zálogtermészetüek, a megyék előtt, a többi osztályos fivérek, mindkét nemet illető javakban pedig a nővérek is keresettel felléphessenek.