1723. évi LII. törvénycikk

az 1715. évi 54-ik törvénycikket megerősitik és a felek közötti magán-kárositásokra kiterjesztik

Ő legszentségesebb felsége beleegyezésével elrendelik, hogy necsak azokat a tartozásokat követelhessék, melyek ugy a folytonos hüségben megmaradt, mint az erre visszatért hüséges hitelezőket illetik, de a melyeket a lázongók a hüség ideje alatt az adósoktól, ezeknek akarata ellen, kicsikartak s felvettek és sem amaz idő közintézményeire, sem főnökeik használatára nem forditottak, még pedig a kölcsönadó az adóstól, s viszont az adós a kicsikarótól, az ily adósságot kisérő összes járulékokkal s ezenfelül a költségeknek visszatéritésével; hanem hogy az ingó dolgoknak a mozgalmakba mindkét részről bebonyolódott felek közt közbejött elidegenitése is az ezekből következett kárositások, melyek akkor is törvényesen perelhetők voltak, most is biróság előtt beperesithetők legyenek.

1. § Ezzel azonban az általános bünbocsánat semmiképen se szenvedjen sérelmet s az ily peres ügyek terhe a királyi fiscusra háruljon.