1723. évi LIV. törvénycikk

a lengyelek ellen mind adóssági, mind letartóztatási s egyéb ügyekben fennálló követelések érvényesítésére

Igazságosnak találja Ő legszentségesebb felsége, s kegyelmesen elhatározta, hogy császári királyi tekintélyével Lengyelország felséges királyánál s köztársaságánál közbenjár az iránt:

1. § Hogy miután a lengyelek sérelmeinek megszüntetése s a sértetteknek adandó elégtétel tekintetéből Károlyi Sándor gróf urnak, Szatmármegye főispánjának, s Ő legsz. felsége tanácsosának s altábornagyának elnöklete alatt, más jeles férfiakból, Magyarország részéről egy bizottság már ki van rendelve: a lengyelek részéről is, s az ő költségükön, a szomszédos helyeken egy hasonló tekintélyü bizottság szintén üljön össze minél előbb;

2. § Mely Magyarország lakosainak, kiket akár Lengyelországon belül, személyük vagy javaik letartóztatásával vagy világos adósságoknak visszatartásával, akár másképen Lengyelország lakosai bármely módon megsértettek és megkárosítottak, tettleges végrehajtás utján az igazsággal s méltányossággal megegyező elégtételt szolgáltasson.

3. § S mind a polgári, mind a büntető ügyeket, sommás eljárás utján, tekintet nélkül bármilyen helyhatósági halogatásra és alakszerüségre, elbirálja s végrehajtás alá vegye.