1723. évi LXXIV. törvénycikk

a megyék felebbviteli törvényszékéről mindazokra a kiváltságos mezővárosokra s községekre nézve, melyek biróságától eddigelé az uri székekhez nem mentek a felebbvitt ügyek, s a czéhek visszaéléseinek megszüntetéséről

Ha volna oly mezőváros, mely kiváltságánál fogva, felebbviteleit a tárnokmesterhez, vagy a királyi személynökhöz, vagy uriszékhez is vinni nem volna köteles;

1. § A méltányossággal megegyező, hogy onnan a felebbvitelt a megyéhez küldjék át.

2. § A kézmüvesek testületeinek, köznyelven czéheknek, kihágásaira nézve pedig az 1715. évi 79. törvénycikkely gondoskodván, ahhoz továbbra is ragaszkodni kell.

3. § S az urak cselédeit, kik a szabad királyi városokban vagy királyi mezővárosokban is kézmüvességüket egyedül csak uraik magánszükségeinek fedezésére gyakorolják, e gyakorlatban a czéhbeli mesteremberek, hatalmaskodás büntetése alatt, ne háborithassák.

4. § Ezenkivül Ő legsz. felsége jóságos tetszésétől függ, a kézmüves testületeknek, köznyelven czéheknek, adott kiváltságokat a szükséghez képest, korlátozni vagy egészen eltörülni és megszüntetni.