1729. évi törvénycikkek

Előbeszéd

Mi, VI-ik Károly, Isten kegyelméből mindenkor felséges választott római császár és Németország, Spanyolország, Magyarország, Csehország, Dalmát-, Horvát- és Szlavonországok sat. királya; Ausztria főherczege, Burgundia, Brabant, Stiria, Karinthia és Krajna herczege, Morvaország őrgrófja; Habsburg, Tirol és Görtz grófja sat. Adjuk emlékezetül a jelen levelünk rendében, jelentvén mindeneknek, kiket illet:

1. § Hogy a midőn a Mi szerencsésen megkezdett uralkodásunk első idejétől fogva, kiváltképen pedig fennérintett Magyarországunk határainak, igazságos háboru utján történt visszaszerzése és kiterjesztése s az országlakók teljes biztonságának megszerzése után, a közügyek terén atyai gondoskodásunkat és buzgalmunkat főképen arra irányoztuk volna, hogy ugy az igazságszolgáltatás, mint a politikai, katonai és közgazdasági ügyek intézése körül üdvös gondoskodással, ugyanazon országunk további javát előmozditsuk; és jóságosan megemlékezve mondott Magyarországunknak az országgyülések tartása iránt ujabb időkben is hozott köztörvényeiről is; az összes főpap, báró és mágnás uraknak és nemeseknek és mondott Magyarországunk és kapcsolt részei többi karainak és rendeinek, szabad és királyi Pozsony városunkba, a szent pünkösd ünnepe utáni második vasárnapra, mely a közelebb mult 1728-ik év május hava tizenhetedik napjára esett, kegyelmesen közönséges országgyülést vagy diétát hirdettünk és annak meghatalmazott királyi biztosaink, ugymint tekintetes és nagyságos Kinszky Ferencz Ferdinánd, római szent birodalmi, chinitzi és tettaui gróf, Chlumetz, Viklek, Winar, Krattenau, Eggerzau, Esling, Maczen és Angern ura, kamarásunk és Csehországunkban főkanczellár, valamint királyi udvarunk legfőbb tisztje; ugyszintén landskroni és raadei Nesselrode János Hermann Ferencz, ugyancsak római szent birodalmi gróf, udvari hadi tanácsosunk, a tüzérség főfelügyelője és főhadbiztos, mindketten pedig valóságos belső titkos tanácsosunk személyében, az élén állottunk volna; a kölcsönös tárgyalások befejezése és az országgyülés bevégzése után, ugyanazon főpap, báró és mágnás urak és nemesek és többször nevezett Magyarországunk és kapcsolt részeinek egyéb karai és rendei, az emlitett teljhatalmu királyi biztosaink utján előterjesztettek és bemutattak felségünknek az ugyanazon országgyülésen közös akaratukkal és szavazataikkal és egyérzelmű egyezésükkel és jóváhagyásunk hozzájárulásával hozott bizonyos törvénycikkelyeket;

2. § Legalázatosabban esedezvén felségünk előtt, hogy mindazokat a czikkelyeket, s az azokban foglaltakat összesen és egyenként helyeseknek, kedveseknek s tetszőknek tekintvén s hozzájuk királyi beleegyezésünket adván, királyi hatalmunkkal kegyesen elfogadni, helyeselni és megerősitni és ugy magunk megtartani, mint minden másokkal is, kiket illet, megtartatni méltóztatnánk.

3. § A mely czikkeknek tartalma ilyen:

Előbeszéd, melyben az országlakók az atyai gondoskodásért s hirdetett országgyülésért köszönetet mondanak, s az alkotott törvénycikkelyek megerősitését kérik

Legszentségesebb felséged ezen örökös Magyarországának és kapcsolt részeinek hű karai és rendei ez alkalommal is tisztelettel ismerik el legszentségesebb felséged annyira buzgó, és legdicsőségesebb uralkodása kezdetének első idejétől fogva ezen örökös Magyarországa s kapcsolt részei iránt szünetlenül tanusitott gondoskodását s több mint atyai indulatát, hogy legszentségesebb felséged az országnak s kapcsolt részeinek jelen országgyülését, a közjó előmozditására, s az országnak és hű karainak és rendeinek további fentartása, hü karainak és rendeinek legkegyelmesebben kihirdetni méltóztatott.

1. § Mely különös gondoskodásáért s a hű karokra és rendekre árasztott kegyelmességeért is, lelkeiknek mély hódolatával mondanak legszentségesebb felségednek legalázatosabb és örökkétartó köszönetet.

2. § S folytonos imáikkal, Istentől számára az életerős öregség késő éveiig tartó viruló életet s a távol örökösökre és utódokra átszármazó legszerencsésebb kormányzást kérnek.

3. § S egyszersmind legszentségesebb felségednek, hű karai és rendei legalázatosabb kivánalmaira s fejlesztéseire legkegyelmesebben bekövetkezett elhatározása értelmében alkotott s kellő rendbe szerkesztett törvénycikkelyeket, legkegyelmesebb jóváhagyás s megerősités végett legszentségesebb felségednek legalázatosabban bemutatják.

4. § Melyeknek sorozata ekképen következik: