Ő legsz. felsége beleegyezése alapján, annál a szánakozásnál fogva, melylyel az adózók iránt viseltetik, azok bajoskodásainak elkerülése végett, mindennemü ingyen munkákat a jövő országgyülésig évenkint fizetendő huszonnégy ezer forinttal váltanak meg, a következő feltételek alatt:
1. § Hogy tudniillik az adózókat semmi szin és ürügy alatt, ilynemü, akár fuvaros, akár kézi munkákra ne szoritsák, hanem e munkákat bérbe fogadott munkások utján kell teljesittetni.
2. § Ha pedig ilyeneket nem találnának, ez esetben ugy a fuvaros, mint a kézi munkások szükségletéről és számáról azok, kiket a dolog illet, Ő legsz. felségének kellő időben felterjesztést intéznek, Ő legszents. felsége pedig királyi helytartótanácsának e tekintetben legkegyelmesebben megbizást és utasitást ad.
3. § A királyi helytartótanács pedig annak helyén s idején meghagyja, hogy történjenek intézkedések a végett, hogy azok, a kik pénzért önként dolgozni akarnak, dolgozzanak, ha pedig ilyeneket nem találnának, akkor ugy a szekeres, mint a kézi munkásokat (de csak huszonnégy ezer forint erejéig) kellő beosztás mellett és pedig a szekereseket e munkákra alkalmas olyan szekérrel, a milyen az adózónak van, négy ökör vagy ló előfogattal, s egy szolgával, huszonöt garasért; a kézi munkásokat pedig egy emberrel négy garasért, csupán az erősségek kijavitására (nem pedig magán- vagy bármi más czélokra) kell előállitani s kiszolgáltatni.
4. § Kivévén mégis az 1723:29-ik törvénycikkben kijelölt aratás vagy szüret idejét, s a téli hat hónapot, melyekben a mondott munkásokat semmi esetre ki ne hajtsák.
5. § De május hó elseje előtt az ilyen munkát el se kezdethessék.
6. § A parancsnokok vagy bárki más kihágásait pedig e részben is minden módon el kell tiltani s a károk visszatéritésén és a napibér kipótlásán kivül szabályszerint büntetni.
7. § Különben a szegény népet se az erősségek tisztogatására, se vizhordásra ne kényszeritsék; a hol pedig hatóságok vannak, ezeknek áll kötelességében a tisztaságról és elegendő vizről gondoskodni.
