Hogy azok részére, kik az országon kivül tartózkodnak, az ez országban levő ügyeikre s dolgaikra nézve, a megbizások érvényes adásának módjáról gondoskodni lehessen, megállapitják:
1. § Hogy az ilyen, akár bennszülött, akár honfiusitott magyaroknak, vagy bármely külföldieknek, a müködés vagy megbizás minőségét (hogy tudniillik korlátlanul s általánosságban, vagy különösen ez vagy amaz ügy és dolog tekintetében vannak e adva?) kifejező ügyvédi vagy meghatalmazási levelei, sajátkezü aláirásaik és pecsétjeik alatt is, ez országnak s kapcsolt részeinek bármely, ugy egyházi, mint világi birája előtt, törvényes erejüek s hitelességüek legyenek.
2. § Ugy azonban, hogy ha a biró vagy hiteles személy előtt, kinél azokat felmutatják, önmagában ismeretes nem lenne, hogy az aláirás és pecsét a megbizóknak sajátja: azokat ilyenekül legalább két személynek elégséges bizonyitásával (vagy ha a megbizónak az országban fekvőjószágai s ezeken tisztje van, ennek elismerésével) tanusitani tartozzanak.
3. § S ezenkivül, az ilyen megbizásra alapitandó eljárások teljesebb biztosságára, az ilyen ügyvédvalló vagy meghatalmazó leveleket, ha Ő legsz. felségének valamely örökös tartományában keletkeznek, az ott létező kormányszéknek vagy legfőbb törvényszéknek, másutt pedig Ő legsz. felsége követének vagy biztosának, vagy, katonai személyekre nézve, azok valamely ezred állományi felsőbbségének pecsétjével (annak elismerését is hozzá tevén, hogy a pecsétet a megrendelő saját kivánságára, s annak személyes jelenlétében nyomták reá) megerősiteni s hitelesiteni s erről gondoskodni ugyanazon megbizók kötelesek legyenek.
4. § A felsorolt ilyen kellékekkel ellátott meghatalmazások mellett, ez országnak s kapcsolt részeinek hiteles és megbizható helyei, vagy a rendes birák vagy azoknak itélőmesterei előtt örökös bevallásokat és szerződéseket is hatályosan s érvényesen köthessenek.
5. § Ellenben pedig olyan, az országon kivül lakó személyek meghatalmazásait, melyek a fentirt módon keletkeztek, csak következőképen lehet visszavonni: hogy tudniillik a meghatalmazásnak nemcsak a visszavonását kell eszközölniök és pedig azoknak, a kik időközben az országba visszajönnének, csupán az ország fentemlitett valamelyik hiteles személye előtt, különben pedig, ha akkor is az országon kivül vannak, a meghatalmzásra nézve fentebb előirt módozat szerint és ugyan mindkettőjüknek a maga idejében (mielőtt ugyanis a meghatalmazott azt a cselekvényt, melynek visszavonását későbben követelik, teljesitette, vagy mielőtt valakivel szerződött, vagy egyezkedett, s tehát csak ugy, ha a dolog még épségben van).
6. § Hanem az ily visszavonás alkalmával egyuttal az uj megbizott kirendelése után ez utóbbi azt, a kivel az előbbi meghatalmazott szerződni vagy egyezkedni szándékozott, valamely országos hitelesség közbejöttével, a meghatalmazásnak ilyen visszavonása felől biróilag intse meg s a szerződéstől vagy egyezkedéstől tiltsa el.
7. § S ezenkivül a meghatalmazás ily visszavonását az előbbi megbizottnak is tudtára kell adni.
8. § Mert különben minden ilyen visszavonás, ellenmondás vagy betiltás hatálytalannak és semmisnek veendő.
9. § És végre az országon kivül lakók részéről a leirt módon történt visszavonás nem a kiadás keletkezésétől vagy idejétől, hanem az érdekelt fél előbb leirt módon történt megintésének s letiltásának idejétől veszi erejét és hatályát.
10. § Egyébiránt a végrendeleteket és pótvégrendeleteket, még ha örökös jogok felől való intézkedést foglalnak is magokban, ugyszintén jelzálogos vagy zálogos bevallásokat is, melyeket az országon kivül az ott szokásos ünnepélyeségekkel tettek, ezentul is hatályosaknak kell tekinteni.
11. § De azoknak, a kik a mostantól jövőre kiállitandó ilyen oklevelekkel élni vagy azok mellett perlekedni akarnak, annak a helynek, mely előtt az efféle oklevél készült, a hiteles bizonyitványát kell felmutatniok arról, hogy ott ilyen ünnepélyesség van szokásban.
12. § A magyar királyi udvari kanczellária vagy ez országnak és kapcsolt részeinek az országon kivül levő rendes birái s azok itélőmesterei előtt (ha épen ott találhatók) örök vallásokat tenni, ügyvédet vagy meghatalmazottat vallani, ezentul is mindenkor szabadságukban fog állni.