Mivelhogy az 1723-iki 34. tc. utmutatása szerint, ugyanazon országgyülés alatt, az idő rövidsége okából a többi perorvoslat közt a felebbvitelről sem hozhattak határozatot (hogy tudniillik minő ügyekben lehet birtokon belül vagy kivül, s minőkben épen semmikép meg nem engedni) s az emlitett törvény ideiglenes rendelkezése szerint, eddig az ügyek áttétele, azok különbsége nélkül, összevissza, birtokon belül történvén, maga a tapasztalás bizonyitotta, hogy e miatt az igazságszolgáltatás folyama nem kis mértékben késedelmet szenvedett.
1. § Ezért Ő legsz. felsége kegyelmes beleegyezésével rendelik, hogy azok az ügyek, melyekben a felebbvitel a királyi itélőtáblához a felebbvivő félnek nem birtokon belül, hanem azon kivül engedendő meg, a következők legyenek:
2. § Tudniillik: a tizenkétezer forintot magára a tőkeösszegre nézve meg nem haladó, világos adóssági ügyek.
3. § Az osztályok és ezeknek kiigazitását tárgyazó, valamint az örökösödési ügyek, a hol az utódlás nem oly régi és homályos, hogy a Hármaskönyv első része 67-ik czime szerint, a leszármazásról is alig maradt fenn emlékezet, hanem az atyafiakat csak mintegy név után mondják osztályosoknak.
4. § A visszvégrehajtási ügyek, hol vagy a nem idézettnek, avagy bár idézettnek is, de olyan fekvőjószágait vették végrehajtás alá, melyekre a birói itélet ki nem terjed.
5. § A számadásra kötelezett s azt megadni vonakodó vagy nem kielégitően teljesitő s e miatt az uriszékeken, más meghivottakon kivül, szavazattal alkalmazott legalább egy-egy megyei szolgabiró s esküdt utján elmarasztalt tisztek és szolgák ellen folyó ügyek, melyek az 1622. évi 65-ik tc. szerint már egyenesen a végrahajtásra utasitvák.
6. § A szentszékek itéleteit végrehajtani elmulasztó vagy nem akaró polgári tisztviselők ellen az 1662. évi 29. tc. értelmében inditott ügyek.
7. § Egyszerü hitbéres özvegyek részéről az utódlásra nem jogositott idegenek javára, oklevelekkel vagy azok nélkül is átadott javaknak, az 1622. évi 67-ik tc. értelmében, visszavétele iránt folyó ügyek.
8. § Fekvőjószágaiknak a gyámok vagy gondnokok kezéből való átvétele iránt perlő árvák ügyei.
9. § A még osztály alá tartozó elidegenitett vagy megterhelt közös javak visszaszerzése iránti ügyek.
10. § Tizenkétezer forintnyi összeget tul nem haladó zálogváltási ügyek.
11. § Oklevelek visszakövetelése iránti ügyek, midőn ezeket az idegenektől avagy, az osztályosok, vagy a fekvőjószágokban egyenlő joguak az 1659. évi 43-ik s 1662. évi 35-ik tc. értelmében, a vérrokonoktól, közlés végett kivánják vagy, az esetek különféleségéhez képest, visszakövetelik.
12. § A fekvőjószágoknak nem honfiusitottaktól az 1715. évi 23-ik tc. értelmében való megváltására inditott ügyek.
13. § Azok az ügyek, melyeket Mátyás király 6-ik decrétuma 22-ik s Ulászló 1-ső decrétuma 59-ik czikke alapján, az olyan adományos kidobása irán inditottak, a ki az iktatásnál a tulajdonos részéről történt ellenmondás daczára, a fekvőjószágokat birtokba vette.
14. § Hatalmaskodási, meg a jobbágyok és szolgák iránt való igazságszolgáltatási ügyek.
15. § A hitbérek, jegyajándékok s törvényes örökös hiányában alkotott végrendeletből eredő dolgok s javak iránti ügyek, ha értékük a megyék előtt folyó ügyekben ezerkétszáz, a kerületi táblaiakban pedig tizenkét ezer forintnyi összeget tul nem halad.
16. § Harminczkét évnél nem régibb letétek iránti ügyek s a melyekben világosan tudva van, hogy véletlen eset közbe nem jött.
17. § Szerződési ügyek, melyekben minden perorvoslat szerződésileg ki van zárva.
18. § Becstelenitési ügyek.
19. § Széksértések.
20. § Tized-megtagadásiak.
21. § Magnlevelek elfogadását s megsértését tárgyazók.
22. § Tisztán hatósági ügyek vagy a melyeket a megyei ügyész felperessége alatt polgári tárgyakban inditottak.
23. § Használat alapján inditott határügyek.
24. § Az 1715-ik évi 69-ik tc. utján inditott ügyek.
25. § A mely előbb felszámlált ügyekben, összesen és egyenként, a királyi itélőtáblához intézett felebbvitel nem birtokon belül, hanem azon kivül van megengedve.
26. § Ellenben a többi felebbvihető ügyek, melyek az előbbiekben befoglalva nincsenek, csak birtokon belül vihetők feljebb.
27. § Az 1715. évi 28-ik tc. intézkedése mindenkor és az összes biróságoknál épségben maradván (hogy t. i. a dolgot időközben birói zár alá kell venni, ha a peres felek egyike sem tud vagy akar elegendő biztositékot adni az iránt, hogy azt el nem idegeniti) mindazon ügyek és esetek tekintetében, melyeknél az itéletnek a felülvizsgáló biróság részéről történő helybenhagyásáig vagy megváltoztatásáig, az ingó dolgok elidegenitésének félelme fennforog.
28. § S ezt az intézkedést a multra nézve is kiterjesztik az oly ügyekre, a melyeket az előbbi gyakorlat szerint az alsó biróságtól birtokon belül felebbeztek ugyan, de a királyi curiának még be nem mutattak, ugy hogy ezeket is, ha a birtokon kivül felebbvihető ügyeknek előbb felhozott osztályában foglaltatnának, birói végrehajtás alá előbb kell venni, mintsem a királyi curia elé vinnék.
