1729. évi XXXIII. törvénycikk

a visszaüzésről

A Hármaskönyv második része 76. czimének világosabb megértése végett kijelentik:

1. § Minthogy a rövid perfolyamu ügyek természetével ellenkeznék, hogy azokat a felek az ő tényükkel egyik törvénykezési időszakról a másikra halaszszák: azért a visszaüzés perorvoslatának csak a királyi curia előtt folytatni szokott hosszu eljárásu peres ügyekben (s ezekben is nem az utolsó, hanem csak a korábbi törvénykezési szakokban) van helye.

2. § De ez csak a sajátlagosan ugynevezett visszaüzésről értendő, vagy a mennyiben azt perorvoslatul veszik.

3. § Mert ámbár a fent idézett czim szövege az előre nem bocsátott birói megidézés vagy a perbe nem vont javakra kiterjesztett végrehajtás eseteiben is megengedi a visszaüzést: ez a visszaüzés mégis nem vehető alakszerü vagy szorosan igy nevezett visszaüzésnek, hanem inkább (mint már nevezni szokták) ellentállásnak.

4. § Mely nem sajátképen igy nevezett visszaüzés vagyis ellenállás egyébiránt, hacsak felfegyverzett néppel nem történik, a természetes védelem erejénél fogva nem csak a fentemlitett esetekben, hanem akkor is, ha a biró világosan csak birtokon belül átküldhető ügyben a felebbvitelt birtokon belül nem engedi, hanem végrehajtást kisérel meg, az alsóbiróságok előtt forgó ügyekben is minden teher vagy büntetés nélkül megengedendő.

5. § S következésképen az 1630. évi 11. tc. is csak ilyen, az előbbi módon való ellenállást megengedő, nem pedig sajátképen ugynevezett visszaüzés eseteiben lesz megtartandó.

6. § A hol továbbá alakszerü és sajátkép ugynevezett visszaüzést alkalmaznak, ha csak azután annak elegendő okát nem adják a biróság előtt: annak terhe, a Hármaskönyv 2. részének 73. czime értelmében, hetvenkét forintban lesz leteendő, mely két részben a birónak, harmadik részében annak a félnek jár, aki ellen a visszaüzést alkalmazzák.

7. § A mennyiben továbbá a most felhivott 73. czim a visszaüzést a végleges itélet után is megengedi: ennyiben csak arra az esetre lesz értendő, ha esetleg az ügynek nem az utolsó, hanem korábbi szakaiban hoztak végitéletet (mert ezekben a felebbvitel után is helye lenne a visszaüzésnek).

8. § Különben a visszaüzés módjára nézve, a fentidézett második rész 74. s 75. czimei, ugyszintén a javakat a visszaüzés ellenére elfoglalók ellen Ulászló negyedik decrétumának 19. czikke lesznek megtartandók.