1729. évi XXXVI. törvénycikk

hogy az osztályigazitás vagy uj osztály megnyerésére a törvényes harminczkét év alatt lépéseket tenni elmulasztók, elévülés alá esnek

Hogy az osztályos és vérszerinti atyafiak közt az uj osztályok vagy osztályigazitások ürügye alatt a perlekedések éledő szikrái (melyek gyakran nemcsak haszontalan fáradsággal és költségpazarlással, hanem a lelkek elidegenedésével és elkeseredésével szoktak egymás ellenében kitörni) mintegy örökkétartók ne legyenek, rendelik:

1. § Hogy a megejtett osztály idejétől kezdve, az elévülés alól ki nem vett harminczkét esztendő alatt törvényes és elégséges okokból, tehát a Hármaskönyv első részének 45. és 46. czimei értelmében, annak módján és rendén az osztály kiigazitására a megye s illetőleg a kerületi tábla előtt, és Dalmát-, Horvát- meg Szlavonországban az itélő tábla előtt, vagy uj osztály megejtésére a királyi itélő, vagy a mondott országokban a báni tábla előtt el lehessen járni.

2. § Ha azonban az osztozó fél maga vagy annak örökösei a mondott éveken belül (mint előrebocsátva volt), az uj osztály megnyerése vagy kiigazitása iránt pert nem inditanak, később az emlitett harminczkét év lefolyása után se igazitás, se uj osztály iránt pert ne kezdhessenek, hanem keresetük elévültnek tekintendő.

3. § A kiskoruakra nézve azonban nyiltan kijelentvén azt, hogy őket illetően az elévülés évei a tizenhat éves kort még el nem ért állapotuk vagy életkoruk éveinek kihagyásával értendők (ezeket azonban mindenkor a megejtett osztály idejétől számitván).

4. § Továbbá, osztályigazitás czime és szine alatt, az osztálynak lényegében való megmásitásába, vagy az osztály következtében kijáró részek megváltoztatásába bocsátkozni nem szabad, hanem ez csupán az uj osztályt tárgyazó perre tartozik (hacsak a felek az osztály alkalmával világosan másképen nem egyeztek).

5. § S következőleg: osztályigazitási per utján nem szabad mást az eljárás tárgyává tenni, mint az osztály alkalmával, az osztozók szándéka és feltevése ellenére némely részecskékre nézve esetleg megtörtént hibák kijavitását (például: ha a rétek, szántóföldek, szőllők és telkek mennyisége vagy minősége vagy a jobbágyok száma és más efféle hibásan került az osztály alá) s ekkor is az osztály lényegét minden esetre a maga valóságában meg kell hagyni; vagy annak kipótlását, a mit mások az osztály után biróilag avagy az idők mostohasága folytán elszakasztottak, a mennyiben hiba forog fönn (ellent nem állván az egyezkedés).

6. § Az ilyen kiigazitást pedig, akár világosan fentartották az osztályban, akár nem, az azzal élni akaró félnek, a fenn kifejtett elévülés idején belül, egy izben kell megengedni.