1729. évi XXXIX. törvénycikk

az ügyvéd visszahivásáról

A Hármaskönyv második része 79., 80. s 81. czimeinek világosabb megértése végett, megtartandók a következők:

1. § Hogy a kir. curia s Dalmát-, Horvát- és Szlavonországokat illetőleg a báni tábla ügyeiben, még pedig a hosszu perfolyamuakban azok utolsó törvénykezési szakaszában ugyan, csak a végleges itélet előtt, de korábbi törvénykezési szakokban az itélet után is, legyen ez bár érdemleges, vissza lehet hivni az ügyvédeket.

2. § Rövid perfolyamu ügyekben pedig, akár a mondott királyi curián s illetőleg báni táblán, akár bármely más biróságnál, az emlitett ügyvéd-visszahivásnak mindig a végitélet előtt lesz helye.

3. § Mert a Hármaskönyv második részének emlitett 77. czime ugy értendő, hogy az csupán az utolsó törvénykezési szakról szól.

4. § S különben is, a többi törvénykezési szakra terjedő ügyekben, mielőtt az utolsó időszakig eljutnak, az itéleteket perorvoslatok segitségével nem lehet megerőtleniteni: következésképen, a Hármaskönyv előbb idézett második részének 80. és 81. czimei, a mennyiben a rövid és értesités mellett inditott ügyekben az ügyvéd visszahivását a végitélet után is megengedni látszana, csakis abban az esetben veendők alkalmazásba, midőn valaki a rövid folymatu ügyben az ügyvédet a végitélet után visszahivná, de annak végrehajtását meg nem akasztaná, hanem az ügyet, birtokon kivül, perujitás jogorvoslata mellett, feléleszteni akarná.

5. § Különben, ha valaki ügyvédvisszahivással él, az ügyvéd előbbi, visszavont szóváltásait ujra elő ne adhassa, hanem azokat azonnal és nyomban másokkal pótolni köteles legyen.

6. § Kivévén azt az esetet, ha az ügyvéd, gondatlanul elhanyagolván az elháritó kifogásokat, elhamarkodva az ügy érdemébe bocsátkozott s azután ez okból történt az ő visszahivása, mert ez esetben, ha a közben valamely, az ügy érdemét illető okokat s bizonyitékokat adott elő, azokkal megbizója (ha szükségét látja) a visszahivás után is élhet.

7. § Ha pedig valaki nem ugyanabban, hanem csak a következő törvénykezési szakban akarná az ügyvéd-visszahivást alkalmazni (s az ügynek más törvénykezési szakra való kinyujtása és elodázása nem magának a birónak ténye, vagy a szokásos birói halasztás utján történt) ha csak azonkivül más, a végrehajtást önmagában beszüntető perorvoslatot nem alkalmaz, s az ügyvéd visszahivásával össze nem köt: az emlitett ügyvéd-visszahivással csak ötven nehéz sulyu márka terhe alatt élhet.

8. § Az előbbiekhez azt is hozzá adván: hogy az ügyvéd-visszahivás az okiratok felmutatása után is megengedendő; de nem másképen, mint hogy az magának a perlekedő félnek személyes vagy meghatalmazottjának jelenlétében történjék.

9. § Az ügyet azonban a visszahivott ügyvéd is (vagy a ki előbb tárgyalt) uj ügyvédi megbizás nélkül is folytathassa.