1729. évi XLI. törvénycikk

az uri széken folyó per

Minthogy az uriszéken folyó per a földesurak különféle visszaélései s az igazságszolgáltatás halogatásai miatt, ekkorig majdnem haszontalan s foganatlan maradt.

1. § Ő legsz. felsége legkegyelmesebb beleegyezésével rendelik: hogy a törvénylátásra köteles földesur a törvénytételre kitüzött határidőt, a felperes akarata ellen, egyszernél többször, vagy valamely törvényes akadály esetében (mely azután a perben elégségesen kimutatandó) legfeljebb kétszer, az igazságszolgáltatás megtagadásának büntetése alatt, el ne halaszthassa.

2. § S hogy az idő üres kifogások megengedésével se huzódhassék el, habár más biróságoknál közbeszóló kifogások felebbvitelének helye nincsen: itt mégis a felperesnek, ki azt véli, hogy ügyének leszállitása elegendő és törvényes ok nélkül történt, meg legyen engedve az ilyen itéletet is a megye törvényszékéhez felebbvinni.

3. § S ez esetben a földesur a pert eredetiben, csatolmányaival együtt, az igazságszoláltatás megtagadásának büntetése alatt az ilyen földesuri biráskodásnál alkalmazott szolgabiró kezeihez juttatni, ez pedig az itéletet a megye törvényszéke vagy legközelebb tartandó közgyülése előtt előadni tartozzék.

4. § És ha ezt a kifogást a megye itélete elveti, a földesur tartozzék a felperesnek a dolog érdemére nézve és sommásan, ugyancsak az igazságszolgáltatás megtagadásának büntetése alatt, törvényt szolgáltatni.

5. § A tanuk hitelesitése pedig e biróságnál csak a szolgabiró s esküdt, és az összehivottak jelenlétében (a földesurnak távollétében) történjék.

6. § A perre forditott költségek megtéritése pedig egyik vagy másik nyertes fél részére megitélendő s azok mindjárt az ügynek a megye törvényszékén történt érdemleges helybenhagyása vagy elvetése után, a vesztes fél javaiból végrehajtás utján behajtandók.