A karok és rendek méltó tekintetbe vévén Veisz Hartvik Bertalan urnak, Ő legsz. felsége ezredesének s a szegedi őrség parancsnokának, nem kevésbbé a legfelségesebb ausztriai ház és a most uralkodó legsz. felség iránt, mint ez ország védelmére különféle alkalmak szükségeihez képest serényen teljesitett és hasznos katonai szolgálatait, a melyeket 1670. év óta, midőn katonává lett, mai napig, úgy az ostromok, mint az ütközetek alkalmával, tanusitott és teljesitett:
1. § Őt, eziránt benyujtott legalázatosabb folyamodására, összes fiági örököseivel, az ország többi, kétségtelen, nemes honfiai számába felveszik.
2. § Minthogy az 1687. évi 26. tc. követelése szerint az ország pénztárának eleget tett, s a szokott honfiusitási esküt letette; bizván abban, hogy ő és örökösei továbbra is az ország jó és hasznos polgárainak fognak mutatkozni.
