1741. évi III. törvénycikk

az ujonnan koronázott királyi felségnek tiszteletdij ajánltatik

Óhajtottak volna ugyan az ország hüséges karai és rendei, szeretetük és buzgóságuk mellé a szerencsésen s az egész nép roppant vigassága között végbement királyi fölavatás és koronázás fölött érzett kiváló hálaérzetüknek megfelelő ajándékot csatolni, és ugy jelenni meg ujonan koronázott Ő királyi felségének, legkegyelmesebb urasszonyuknak szine előtt; azonban beismerik erőik gyöngeségét, s bevallják arra való egész elégtelenségöket, hogy Ő királyi felsége szent személye iránt velök született szeretetöknek teljes hatásu bizonyitékát hódoló lélekkel szolgáltassák; minélfogva esedeznek Ő felségének, hogy a mit jobbágyi hódolatuk készségének bizonyitására szivesen felajánlottak, azt szokott nyájasságával és anyai indulatának jóságával elfogadni, és hogy ne az ajánlat csekélységére, hanem az ajánlók őszinte lelkére kegyelmesen tekinteni méltóztassék.