1741. évi XIII. törvénycikk

a magyar királyi udvari kanczelláriáról

Valamint a királyi felség legfelsőbb hatalma és méltósága nem engedné meg, hogy a magyar királyi udvari kanczellária által kegyelmesen kiadott rendeletei más hatóságok által zavartassanak vagy végrehajtásukban akadályoztassanak: igy kegyelmesen ki is nyilatkoztatta föntebb emlitett Ő királyi felsége, hogy ő azt nem fogja megengedni;

1. § És föntnevezett magyar királyi udvari kanczelláriájához, mint az egy azon fejedelem többi közvetlen kormányszékeivel egész egyenlő viszonyban álló udvari közvetlen kormányszékéhez, ezután is legfelsőbb tiszte és legmagasabb itélete szerint az ország minden részeiből és birtokos magyarok közül fog alkalmas és képes egyének kinevezéséről gondoskodni s bekövetkezendő üresedések esetében

2. § a tisztelendő papságra is kegyes tekintettel leend.