A királyi szent felség kegyelmes beleegyezésével határoztatott, hogy a magyar királyi kamara a hazai törvények alapján őt megillető hatáskörében teljesen és minden tekintetben megtartassék;
1. § És az udvari kamarától való függetlenségének hatásosabb bizonyitása végett, a nála tárgyalt ügyek felől a királyi felséghez közvetlenül irja meg jelentéseit, és az igy kiadott jelentéseket a királyi felséghez terjeszsze föl, és csak királyi udvartól vegye a leiratokat.
2. § Hogy továbbá mindaz, ami Magyarországban és a hozzá kapcsolt részekben a királyi kincstárra néz, következésképen tehát a só- és bányaügy is, ugyancsak a magyar királyi kamarának (melynek ez országgyülés tartama alatt a szegedi sáfárság is alája adatott) rendeltessék alá.
