1741. évi XLII. törvénycikk

a biztosságról

Az ország karainak és rendeinek azon alázatos kivánságát illetőleg, miszerint az adópénztár az országra bizassék és magyar honosok által kezeltessék, kegyelmesen kijelentette a királyi szent felség:

1. § Hogy, habár a háboru jelenlegi eseményei s körülményei nem engedik, hogy a hadbiztosság mostani rendszerét és szabályozását az adópénztárra nézve teljesen megváltoztassa, mégis azalatt és addig is, a mig a föntebb nevezett pénztárt illetőleg (az ország karainak és rendeinek minden módon való megnyugtatására) további intézkedéseket lehetne tenni, hadbiztosok és pénztárnokok a magyarok sorából is vétessenek és alkalmaztassanak,

2. § A kik a fölfogadandó és állitandó gyalog katonáknak, mint a magyar hadiadóalapra utaltatnak, az őket megillető zsoldot fizetni fogják.