1748. évi erdélyi törvénycikk

Előbeszéd

Mi, Mária Terézia, Isten kedvező kegyelméből római császárnő és Németország, Magyarország, Csehország stb. királynője, Ausztria főherczege, Lotharingia és Barri herczege, Toskána nagyherczege, Burgundia, Styria, Karinthia és Karniolia herczege, Erdély fejedelme, Flandria, Tyrol, Görcz grófja és a székelyek ispánja stb.

A jelen levelünk rendiben adjuk emlékezetre és tudtára mindenkinek, a kit illet, hogy minekutánna mi, a mi állandó anyai gondoskodásunknál fogva, a melylyel a mi kedvelt erdélyi örökös fejedelemségünk és az abba keblezett részek iránt viselkedünk, ezen fejedelemségünk és az abba keblezett részek három nemzetből álló összes hü karainak és rendeinek, a mult 1748-ik évi augusztus 20-ik napjára, Kolozsvár szabad királyi városunkba, közönséges országgyülést hirdettünk és az emlitett karok és rendek, a mi őszintén kedvelt hiveinknek, méltóságos és nagyságos római szent birodalmi gróf krakovszki Kollowráth Ferdinánd, Fülöp és Kajetán testvéreknek, valamint ezek örököseinek és utódainak, az emlitett erdélyi fejedelemségünkben való honfiusitására nézve, az emlitett országgyülésen közös akarattal és megegyezéssel az alább beiktatott czikkelyt megalkották; a karok és rendek ugyanezt a czikkelyt az elnöknek és az itélőmestereknek a hiteles aláirása és pecsétje alatt, a szokott törvényes alakban, a mi kegyelmes megerősitésünk alá terjesztették; alázattal kérvén minket, hogy ezt a czikkelyt, melyet maguk a karok és rendek országgyülésileg alkottak, kegyelmesen elfogadni és a mi királyi fejedelmi hatalmunknál fogva a legkegyelmesebben jóváhagyni, megerősiteni, a törvénykönyvükbe beiktattatni és azt mindenkivel, a kit illet, megtartatni méltóztatnánk. A mely czikkelynek a tartalma ez:

Előbeszéd

Az erdélyi fejedelemségnek országgyülési közhatározatai között, a melyek az összes karoknak és rendeknek legközelebbi gyülése folyamán keletkeztek, és a melyek közül némelyeket valamikor czikkelyekbe kell foglalni, ez alkalommal egy, a dolog örök emlékezetére és az alábbirt névnek dicsőségére szükséges ügy merült föl és miután erről közös akarattal és egyetértéssel egy külön törvénycikkely készült, azt az uralkodó felség a mi örökös fejedelemasszonyunk megerősitése alá fölterjesztjük, alázattal kérvén őt, hogy ezt az országgyülésileg alkotott czikkelyt tőlünk kegyelmesen elfogadni, királyi és fejedelmi hatalmánál fogva helybenhagyni, megerősíteni, törvénykönyvünkbe iktattatni és legkegyelmesebben mindenkivel, a kit illet, megtartatni méltóztassék.