Mi Mária Terézia, Isten kedvező kegyelméből a rómaiak császárnéja és Magyar-, Cseh-, Dalmát-, Horvát-, Szlavonország, Ráma, Szerbia, Kun- és Bolgárországok királynője; Ausztria főherczege; Burgundia, Brabantia, Felső- és Alsó-Szilézia, Majland, Styria, Karantia, Karniolia, Mantua, Parma, Piazenca, Limburg, Luxemburg, Geldern és Würtemberg herczege; Svevia fejedelme; a római szent birodalom, Burgau, Morva, Felső- és Alsó-Luzitza őrgrófja; Habsburg, Flandria, Tyrol, Ferrete, Kyburg, Görcz, Gradiska és Artois grófja; Elzász országos grófnéja; Namur grófja; a vend őrgrófság, Pordenone, Salinae és Mecheln urassszonya stb. stb.
Ezennel adjuk tudtokra, jelentvén mindeneknek, kiket illet, hogy mi anyai gondoskodásunk és császári királyi hivatásunkhoz képest, mihelyt Isten segitségével örökös országaink és tartományainkban az áldott béke és nyugalom helyreállott, és más terhes ügyeinktől lehetett, azonnal jóságosan elhatároztuk, hogy saját személyünkben eljövünk dicső magyar örökös királyságunkba, és ott az ország hü karaival és rendeivel bővebb tanácskozás és megfontolás tárgyává teendjük, miképen lenne a béke állandó föntartásának fontos ügye létesithető, s a nyugalom és közbéke ez örökös országunk javára és gyarapodására biztositható? Mi végett mondott Magyarországunk és a hozzá kapcsolt részek hü karainak és rendeinek, összesen és egyenkint, fehér vasárnapra, mely a most folyó ezerhétszázötvenegyedik esztendő elmult Szent-György hava tizennyolczadik napjára esett, Pozsony szabad királyi városunkba kegyelmesen országgyülést hirdettünk és hivtunk egybe; saját személyünkben azon kegyesen megjelentünk; a mely magyar országgyülésen, miután a béke föntartása végett a rendes katonaság erősbitése iránt, mely némely tartományok elvesztése miatt több helyen beállott mindenféle viszályok elháritására kiválóképen szükségessé vált, kölcsönös tanácskozásokat tartottunk, és e czélból a kellő intézkedések megtétettek volna, végre berekesztetvén a tárgyalások és bevégződvén az országgyülés, gyakran emlitett Magyarországunk s a hozzá kapcsolt részek egyházi főrendei, zászlós urai, mágnásai és nemesei s többi karai és rendei, felségünk elé terjesztettek és bemutattak bizonyos törvénycikkelyeket, melyeket ugyanazon országgyülésen közös akaratuk- és szavazatukkal s egyenlő és egyhangu megegyezésökkel, hozzájárulván a mi kegyes királyi jóváhagyásunk, határoztak; alázatosan esedezvén felségünknek, hogy mindazon czikkelyeket s az azokban összesen és egyenkint foglaltakat tetszőknek, elfogadottaknak s helybenhagyottaknak vallván, s királyi megegyezésünket rájok adván, királyi hatalmunkkal kegyelmesen elfogadni, helybenhagyni s megerősiteni, és ugy mi magunk megtartani, mint minden mások által, kiket illet, megtartatni méltóztatnánk. Mely törvénycikkelyeknek ez a tartalma:
Előbeszéd
A császári és királyi szent felség kegyes királyi levelével a folyó ezerhétszázötvenegyedik évi Szent-György hava tizennyolczadik napjára, ezen szabad királyi Pozsony városába országgyülés tartására kegyelmesen összehivott hü karai és rendei Magyarországnak és a hozzá kapcsolt részeknek, népes számmal megjelentek és teljes engedelmességgel fogadták Ő szent felségének kegyes javaslatait, melyekkel fent tisztelt Ő szentséges felsége alattvalóiról való királyi gondoskodásához és a magyar nemzet iránti anyai érzületéhez képest, a közboldogság előmozditását és a béke szilárd megalapitását czélul kitüzni legkegyelmesebben méltóztatott. Mert nem lett volna elég a minap szerencsésen befejezett háboruval hatalmas ellenfeleit elnyomnia és a vészes háborura fölzavart Európát részint fegyverrel, részint tekintélyével lecsillapitania, az ellenséget az ország határairól elüznie és a béke édességét mindenkivel megizleltetnie, ha egyuttal magas belátásával nem gondoskodik vala, hogy valamint maga a béke jövendő időkben is szilárd és állandó legyen, ugy az ellenségektől való félelem is megszünjék. Ő szent felségének ez isteni munkáját és ennek dicső emlékét sohasem fogja eltörülni az idő; az ország karainak és rendeinek eszében és szivében pedig bizonyára annyira bevésve marad, hogy hüséges és gyöngéd hálájokkal az ősök hüségét és engedelmességét utánozandó késő unokáikra is átörökitendik. Midőn a közben az ország karai és rendei Ő szent felségének kegyes előterjesztéseit s az ország védelmére és megtartására irányuló kegyelmes királyi akaratát hü buzgalommal és igyekvéssel, erőik tehetősége és csekélysége szerint minden módon teljesiteni törekvének, egyszersmind az alább következő, Ő szent felsége kegyes megegyezésének hozzájárulásával országgyülésileg alkotott czikkelyeket, az ország törvényei közé leendő beiktatás végett teljes hódolattal bemutatják, alázatosan esedezvén, hogy Ő szent felsége azon czikkelyeket kegyelmesen elfogadni, királyi hatalmával jóváhagyni és megerősiteni, s ugy maga jóságosan megtartani, mint bármely mások által is megtartatni méltóztassék.
