1751. évi erdélyi II. törvénycikk

azokról, a kik a régi katonákat, avagy a már katonának beállott és kötelezett ujonczokat tudva befogadják és rejtegetik, valamint azokról a tisztviselőkről és területi joghatósággal felruházott földesurakról, a kik az ilyen szökevények letartóztatását és visszaállitását elmulasztják

Hogyha valaki ezután akár a régi katonát, akár az ujonczot, a ki önkéntes s a maga jószántából katonának nemcsak beállott, ha nem magát már az eskü szentségével is lekötötte, mint hitszegőt és a zászlóját elhagyót, tudva befogadja és azt akár ő maga, akár más útján rejtegeti és lappangtatja s az által a szökevénynek a menekülésre alkalmat nyujt, a dolog valóságának a földeritése után, a szökevényt az ő személyében, minden holmijával, tudniillik a befogadóhoz hozott ruházatával és fegyverével együtt, állitsa vissza és ha azt elmenekülése miatt már személyesen visszaállitani nem tudná, a szökevény helyett, öltözettel és fegyverrel (még ha a szökevény ezeket a menekülése alkalmával magával vitte volna is), más arra alkalmas egyént állitson vagy pedig a katonaállitás meg a ruházat és fegyverzet váltságául, 64 rhénesi forint összeget fizessen, ezenkivül a törvény áthágásáért, hogy az enyhébb büntetéseket sulyosabbak váltsák föl, ha tudniillik az illető nemes, polgár vagy szabados lenne, még külön 61 rhénesi forint büntetéssel sujtsák; ha pedig paraszt, akkor méltó testi fenyítékkel, tudniillik 40 érezhető botütéssel büntessék, nehogy az adózó nép a készpénzfizetés miatt szerfölött elnyomorodjék; de a szökevénynek az előbbi módon való visszaállitására a paraszt is hasonlóképen köteles legyen; ugyanezen módon a vármegye, szék vagy vidék, meg a szabad királyi és a mezőváros tisztviselői és hatóságai, valamint azok a földesurak is, a kiknek azon a területen, a melyen a régi katona avagy az ujoncz szökevény tartózkodik, joghatóságuk van, a törvény előbb jelzett rendelkezése és büntetése alá esnek, ha a szökevénynek az ott rejtőzködéséről és lappangásáról tudomásuk van és ha az ilyen szökevények letartóztatását és visszaállitását elmulasztják; ha csak mások részéről letartóztathatók és visszaállithatók voltak és nem a joghatósággal felruházottak ravaszsága miatt történt az, hogy őket le nem tartóztathatták és vissza nem állithatták. Hogy pedig az ilyen szökevényeknek a visszaszállitása a vidékieknek kevésbbé váljék terhükre, az átadás akár valamelyik őrhelyen, akár az állomáson vagy szálláson, megtörténhetik, bármelyik ezredből való és akármelyik katonai tisztviselőnek a kezébe, a kinek a visszaállitó itélete szerint a visszaállitás könnyebben és kevesebb bajjal eszközölhető, a mi által a visszaállitó, a visszaállitás kötelessége alól megszabadul.


  Vissza az oldal tetejére