1752. évi erdélyi törvénycikkek

Előbeszéd

Mi, Mária Terézia, Isten kegyelméből római császárnő, Németország, Magyarország, Csehország, Dalmátia, Horvátország, Szlavonia stb. királynője, Ausztria főherczege, Burgundia, Brabant, Milano, Styria, Karinthia, Karniolia, Mantua, Párma, Placenta, Limburg, Luxemburg, Geldern, Württemberg, Felső- és Alsó-Szilézia herczege, a Svábföld és Erdély fejedelme, a római szent, birodalom, Burgau, Morvaország, Felső- és Alsó-Lausitz őrgrófja, Habsburg, Flandria, Tyrol, Ferrete, Kyburg, Görcz, Gradiska, Artois grófja és a székelyek ispánja, Namur grófja, a szláv Márk, Pordenone, Salina, Mecheln urnője, Lotharingia és Barri herczege, Toskána nagyherczege stb. stb.

A jelen levelünk rendiben adjuk emlékezetre és tudtára mindenkinek, a kit illet, hogy minekutánna Mi, kedvelt erdélyi örökös fejedelemségünk és az abba keblezett részek közös boldogulásának előmozditása tekintetéből a mondott fejedelemség három nemzetből álló összes hü karainak és rendeinek, az irántuk való anyai gondoskodásunkból és töprenkedésünkből, az elmult ezerhétszázötvenkettődik év augusztus hava 21-ikére, az emlitett fejedelemségben, Szeben szabad királyi városunkba közönséges országgyülést hirdettünk volna, az emlitett karok és rendek az ezen országgyülésen tárgyalt közügyek között, a „Compilata Constitutiók” III. része 9. czimének a módositására nézve, a mely az ifjaknak tanulás czéljából a külső országokba való kimeneteléről szól, és a mennyiben azt az uralkodó fejedelem jogaira nézve sérelmesnek találtatott; meg azután némelyeknek ezen fejedelemségben, honfiakká befogadására nézve, az alább beiktatott és a jelen aluljegyzett ezerhétszázötvenharmadik évben tartott országgyülésükön ujból tárgyalás alá vett, megrostált és a mi hozzájárulásunk mellett közös szavazattal és egyhangu beleegyezéssel egybeszerkesztett czikkelyeket, a rendek elnökének, meg az itélőmestereknek az aláirásával és hiteles pecsétjük alatt, törvényes formában a Mi kegyelmes megerősitésünk alá fölterjesztették; alázattal kérvén felségünket, hogy azokat a czikkelyeket és a bennük foglaltakat, összesen és egyenként, helyeseknek, kedveseknek és tetszőknek tekintvén és azokhoz királyi fejedelmi jóváhagyásunkat megadván, azokat kegyelmesen elfogadni és királyi fejedelmi hatalmunknál fogva helybenhagyni, megerősiteni és törvénykönyvükbe foglalva, ugy magunk megtartani, mint másokkal és mindenkivel megtartatni méltóztatnánk. A mely czikkelyeknek a tartalma ilyen:

Előbeszéd

Hogy Ő felsége szerencsés uralkodásának áldásos megkezdése óta, a felséges fejedelmet, ez erdélyi örökös fejedelemségnek közjava és előmenetele és abban az egyes hü alattvalók jólétének gyarapitása tekintetében szüntelenül milyen nagy szivesség és jóindulat vezérli, arról mi, az ő jóságánal megszámlálhatlan és szakadatlan egymást követő jeleiből teljes meggyőződést szereztünk. Ugy hiszszük, hogy ebből származott az is, hogy ezen fejedelemség állapotáról, a közelébb mult évben tartott közönséges országgyülésből fölterjesztett és kegyelmesen meghallgatott alázatos előadásunkra, ennek a fejedelemségnek és az ebbe keblezett részeknek a három nemzetből álló összes karai és rendei közönséges országgyülésének, a folyó 1752-ik évi augusztus hó 21-ikére, Szeben szabad királyi városban szokott módon való megtartását kegyelmesen elhatározta. A hol is, a midőn a közügyek, a kegyelmes leirat sorrende szerint, országgyülésileg szerencsés véget értek volna, azok közül némelyeket egyező akarattal ünnepélyes czikkelyekbe szedve, a mi felséges uralkodó asszonyunk és örökös fejedelmünk elé legfelsőbb megerősités végett fölterjesztjük, alázatosan könyörögvén előtte, hogy ezeket a czikkelyeket, a melyeket országgyülésileg alkottunk, királyi és fejedelmi hatalmával helybenhagyni, megerősiteni és törvénykönyvünkbe iktattatni és azokat Ő szent felsége ugy maga megtartani, mint másokkal és mindenkivel megtartatni méltóztassék.


  Vissza az oldal tetejére