Ő császári királyi és apostoli szent felsége a törvények hü megtartásával akarván kezdeni uralkodását nem csak ezt a fölavató országgyülést királyi kegyelmes levelével különösen nádor választására is egybehivni, hanem még szerencsés megkoronáztatása előtt ezen üresedésben levő hivatalra a törvények értelmében főméltóságu Stahrenberg György, római szent birodalmi herczeg, császári királyi főudvarmester, valamint nagyméltóságu és méltóságos erdődi gróf Pálffy Károly ur, nemes Magyarország és Erdély nagyfejedelemsége udvari kanczellárja stb, mint ezen cselekményre külön kirendelt királyi biztosok által titkos pecsétével lezárva átküldött kijelölő levelében, mely ilyenképen ugyancsak Stahrenberg herczeg által fölbontás és kihirdetés végett gróf Batthyány József főmagasságu bibornok urnak, Magyarország herczegprimásának kezébe adatott, hü karai és rendei közül némelyeket jelöltekül valósággal a karok és rendek szabad választása alá terjeszteni s ily módon kivánságaiknak és a törvények rendeletének eleget tenni méltóztatott. Visszatérvén pedig a föntnevezett királyi biztos urak az országos ülésből, Magyarország és a hozzá kapcsolt részek mondott karai és rendei az ország primásának átadott királyi iratot, mely a jelöltek neveit tartalmazta, a királyi pecsét feltörése nélkül érintetlenül hagyván és még a jelöltek neveit sem hirdetvén ki bevett szokás szerint: egyrészről hogy a fejedelem és a rendek közötti bizodalom, minden jövendő boldogság örökkétartó alapja, szorosabb kötelékkel füzessék össze, másrészről hogy Ő szent felségénél legkegyelmesebb királyuknál, minden előforduló esetekben való hathatósabb közbenjárásról gondoskodjanak, fönt tisztelt Ő császár-királyi felségének negyedik-szülött fiát, Sándor Lipót, ausztriai fentséges főherczeget, nemcsak fenkölt s királyi herczeghez méltó lelki és testi adományaiért, hanem azon kiváló szeretetéért is, melylyel a magyar nemzet és annak ősi intézményei iránt viseltetik és már több bizonyitékkal tanusitott kegyes hajlandóságáért, önként, szabad szavazataikkal (épségben és erőben maradván mindazonáltal örökre a nádor jelöléséről, választásáról, valamint tekintélyéról és joghatóságáról alkotott és a jövendőben országgyülésileg alkotandó törvények s a nélkül, hogy jövendő esetekre ebből következtetést lehetne vonni) egyhangulag és szerencsekivánó üdvkiáltások között Magyarország nádorává választották s a királyi felség után az ország legfőbb méltóságára közös és egyező értelemmel emelték.
A mely mondott módon, a KK. és RR. szabad szavazaival végrehajtott és a maga utján közölt választást fönt nevezett Ő szent felsége kegyesen fogadván, egyszersmind az ország hü karait és rendeit biztositani méltóztatott, hogy a nádori méltóságra négy alkalmas személynek jelöléséről és ezek közül az ország karainak és rendeinek szabad választásáról szóló országos törvények, a jövendő esetekre való minden következtetés nélkül sértetlenül és épségben fognak maradni; valamint hogy a nádori és az azzal törvény által összekapcsolt helytartói hivatal törvényes működésének gyakorlásában a most megválasztott kiráyi fenség semmiképen és semmi részben nem fog akadályoztatni.
Minthogy végre az ország főkapitánysága, az 1715:XXI. tc. erejénél fogva is, a nádori méltósággal össze volna kötve: Ő szent felsége a rendek igazságos óhajtásaink abban is kegyelmesen engedni méltóztatott, hogy a nádori hivatallal, a törvényeknek megfelelőleg, az ország főkapitányának hivatala ezután is összekapcsoltassék és ezen hivatal ősi s törvényes jogaiban ugy az ország mostani nádora, mint hivatalbeli utódai is megtartassanak.
Azután Ő királyi fenségét, az ujonnan választott nádort, az eskü letételére kisérvén az ország karai és rendei: azon alkalommal, midőn Ő szent felségének a főmagasságu bibornok és ország primása által megerősités végett bemutattatnék, előbb nevezett Ő felsége ezt a kegyesen fogadott választást nem csak szokott módon megerősitette, hanem Ő királyi fenségét, az ország ujonnan választott nádorát, kedves fiát, mint király s egyszersmind atya, sz. István első király példája szerint, tisztének minden időben kellőképen való betöltésére atyailag buzditani méltóztatott. A mely kegyes atyai intelmei Ő szent felségének, hogy szerencsésen uralkodó Háza dicsőségének öregbitésére és az utódok örök emlékezetére, ugy mint sz. István első királyunk idejében, a jelen czikkely által törvénybe iktattassanak: az országosan egybegyült karok és rendek Ő szent felsége kegyes jóváhagyásával egyértelmüleg elhatározták, ilyen tartalommal:
„Mi a hüséges karok és rendek azon óhajtásának, hogy az ő közös szavazataikkal az ország nádorává megválasztott Kedvességedet királyi hatalmunkból folyólag megerősitsük, eleget teszünk; minélfogva megválasztását jóváhagyottnak és tetszőnek valljuk.”
„De valamint e szabad választást a nekünk kedves nemzet által irántunk tanusitott bizodalom bizonyságának tekintjük, ugy ez a bizodalom és az a szorosabb kapocs, mely Kedvességedet velük összeköti, azt a sulyos kötelességet rója reánk, hogy emlékezetébe hozzuk azon föladatot, mely a nádori méltóság elfoglalásával Kedvességedre vár.”
„A nádor müködési körét, nem különben kötelességeit ékes szavakkal meghatározták az ország törvényei. Hogy ezeket Kedvességed teljes mértékben betöltse s mindenkor szentül megtartsa: nemcsak mint atya tanácsoljuk, hanem mint király akarjuk is, mivel csupán azzal fog mind a rendek szavazatának, mind az általunk adott királyi megerősitésnek igazságot szolgáltatni, ha Kedvességed hivatala föladatainak betöltésében semmi kivánnivalót nem hagyván fönn, soha nem teszi Kedvességedet késlekedővé az a viszony, mely a fiut az atyához füzi. Mert mi kijelentjük az ország hü karai és rendei előtt, hogy fiui tiszteletét a nádori tiszt legszorosabb betöltése szerint fogjuk mérlegelni.”
„Midőn nem kételkedünk, hogy Kedvességed a királyi méltóság törvényes jogainak megtartására tisztének szoros kötelessége szerint vigyázni fog: ugy hasonló figyelemmel kivánjuk és akarjuk hü rendeink törvényes jogait, valamint az ország közszabadságait is váltig megtartatni és megvédelmeztetni; s egyszersmind Kedvességedet császári-királyi kegyelmünkről s atyai gyöngéd vonzalmunkról ezennel kegyelmesen biztositjuk. ”
Ő királyi fensége megigérvén, hogy ezen atyai intelemnek s az ország karai és rendei kivánságainak minden időben eleget teend, és a nádori tisztet a törvények teljes tiszteletben tartásával viselendi s Ő szent felsége és az ország karai és rendei előtt az esküt is letevén: király és ország iránt elkötelezte hüségét. Az ország karai és rendei pedig a nádorságra jelöltek neveit tartalmazó királyi iratot, bizodalmok nagyobb tanusitása okából, ugy a mint átynyujtatott, fölbontatlanul alázatosan visszaküldötték Ő szent felségének.
A nádori fizetésről pedig, azon három ezer aranyon kivül, mely Ő királyi fenségének, az oszág nádorának, mint a jászok és kunok birájának, a most már teljesen a nádor joghatósága alá vetett jászoktól és kunoktól jár, Ő szent felsége a törvények értelmében kegyelmesen gondoskodni fog.
