Hogy azok az ügyek, melyek a földesuraknak alattvalóikhoz való viszonyát illetik és ennek föntartására vonatkoznak, mindenkor országgyülésileg legyenek tárgyalva és meghatározva, és hogy ennélfogva az urbér is országgyülésen dolgoztassék ki s állapittassék meg; addig is pedig, mig ezen dologban országgyülésileg más határozat hozatik, a dicső emlékü Mária Terézia császárné és apostoli királynő uralkodása alatt ideiglenes intézkedés minőségében behozott és még most is fönálló urbéri szabályzat ugy az urbéri teljesitményeket, mint a parasztoknak földesuraiktól urbérileg meghatározott amazokkal kapcsolatos függését s viszont a földesuraknak jobbágyaik fölött való joghatóságát és cselekvőségét illetőleg, a következő 1792. évben tartandó országgyülésig, minden az ország alaptörvényei ellen abból vonható következtetés nélkül, gondosan megtartatván, mindenütt és mindenkitől tiszteletben tartassék.
Továbbá, végezték a karok és rendek, Ő szent felségének jóváhagyásával, hogy az uriszékek törvényes hatásköre helyreállittatván, az ország összes megyéi komolyan és hathatósan gondoskodjanak a parasztok panaszai és pörei tárgyalására összeülendő uriszékeknek a törvény által előirt biztositékok mellett, minden szükséges esetben mulhatatlan megtartásáról; és hogy a földesurak vagy tisztjeik által a panaszkodó jobbágyoknak mindenkor gyors elégtétel adassék; valamint hogy a hozzájok folyamodó adózóknak, különleges segitségről való gondoskodás és azok elsőségének mindenkor való megtartása mellett, addig is, a mig erre nézve további törvényes intézkedés országgyülésileg fog tétetni, minden panaszaikban, fortélyoskodás és huzavona nélkül, teljes törvényes elégtétellel gyorsan igazság szolgáltassék; végezetre, hogy az urak ne szabhassanak jobbágyaikra önkényes büntetéseket, hanem bármely büntetés vagy csupán az uriszék itéletéből, vagy urbéri kihágás forogván fönn, az urbér rendelése szerint, a jobbágynak is előleges meghallgatása után, legyen végrehajtható.
Midőn pedig nem csak az emberiség jogaival, hanem a közérdekkel is megegyezőnek ismerték el az ország karai és rendei, hogy az örökös jobbágyság, mely már régi időkben is, ugymint Zsigmond alatt az 1405:VI. tc. és XIV. tc., Szilágyi Mihály kormányzó alatt az 1458:XV. tc., I. Ferdinánd alatt az 1547:XXVI. tc. és XXVII. tc., 1550:XXXIII. tc., Miksa alatt az 1566:XXVII. törvénycikkek és az országnak több más törvénye által eltörültetett, de az idők viszontagságai miatt, nem ugyan az egész országban általánosan, hanem annak sok részében és helyein emlékezetet haladó idő óta ujra behozatott őseink szokása szerint most ismét az országos karok és rendek szabad akaratából köztörvénynyel szüntettessék meg.
Azért a szabad költözködés joga minden jobbágy és alattvaló részére ujolag visszaállittatik, oly módon, hogy leróván mindenféle ugy a köz, mint az uri tartozásokat, szabad legyen nekik a szolgabiró által, a földesur közbejöttével, lelkiismeretesen megbecsülendő javitásokat és fölépitményeket (nem számitván azonban be a telkeknek, mint a földesurat illetőknek és az ugyancsak az urtól szolgáltatott anyagszereknek értékét) eladniok, ha pedig az eladás nem sikerül, minden javaikkal (ugy egyébiránt, hogy Ulászló 2. végzeménye 22. czikkelyéhez képest minden a talajjal szilárdan összefügő dolog a földesurnak jut), azonban az illető vármegye alispánjától és a földesuraságtól kérendő bizonyitvány (melyet a földesuraság, ha már az alispán megadta a bizonyitványt, a maga részéről semmi szin alatt meg ne tagadhasson), és sz. Mihály arkangyal ünnepe körül megteendő előleges bejelentés mellett, bizonyos határnapon Gergely pápa ünnepnapján, tehát nem az esztendő akármely szakában, a hová akarnak, elköltözniök. Hogy azonban a jobbágyok alattomos költözésének megkisérlése és befogadásuk által minden csalásnak és hamisságnak eleje vétessék: a földesurak az ilyen költöző jobbágyokat a fönt emlitett bizonyitvány nélkül ne fogadhassák föl s a másként cselekvők a szökevény jobbágyok rejtegetői ellen megállapitott büntetésnek s ugyancsak az afféle jobbágyok által elvállalt mindenféle akár nyilvános, akár magán tartozások és a beperesitett költségek megtéritésének terhe alá essenek. Nehogy azonban az ország némely részei a népességtől megfosztassanak és az álladalom kárára elpusztulás veszélyének tétessenek ki: vigyázni fognak a vármegyék, hogy kebelükből nagyobb számu s a közalap nevezetes károsodásával és egész helységek elpusztulásával járó kiköltözések ne történjenek.
Minélfogva ezek, a jobbágyok egyetemes szabad költözési jogának visszaállitására nézve a föntebb jelzett óvóintézkedések mellett, általánosságban megállapittatván: e tárgynak többi mellékkérdései, egyrészről ugyanis a földesuraknak azon viszontas joga, hogy a maguk és a köz érdeke szempontjából türhetetlen és használhatatlan jobbágyaikat eltávolithassák, másrészről az elköltözöttek helyébe való telepitésekről való intézkedés, valamint magának a jobbágyok költözködésének tulajdon és különleges rendszere, vonatkozással és tekintettel a közjót közelebbről érintő kérdésekre is, mint egyébiránt magával a jobbágyok urbéri szabályozásával kapcsolatban állók, ez országgyülés 65. czikkelyében az urbér kidolgozására kiküldött országos bizottsághoz utasittatnak, hogy ez irányban ugy az adózók föntartására, mint a földesuri jogok bántatlanul maradására alkalmas tervezetet készitsen.
