1790/91. évi XLVI. törvénycikk

a királyi tábla felülvizsgálata alatt levő perekről

Annak előrebocsátása után, hogy minden irott vagy ugynevezett csomóperek, melyek nem érdemökben, hanem mellékes kérdésben, vagy kifogásban vitettek a királyi táblára, most már semmiseknek és az illető elsőfolyamodásu birósághoz a végett, hogy az iratokat a feleknek vissza lehessen adni, visszaküldötteknek tekintendők:

1. § A királyi tábla mindazon pereket, melyek a vármegyei törvényszékek helyébe állitott alsóbb biróságok, vagy a kerületi táblák előtt elsőfolyamodásulag érdemben eldöntettek, s azután fölebbezés utjára beocsáttattak (ha különben ugy vannak előkészitve, hogy a felek kellőképpen meghallgattatván, bizton lehet bennök érdemleges itéletet hozni, és nem forog fönn oly eset, hogy az elsőfolyamodásu biró a kifogásokban védett és folytatott pert netalán érdemben eldöntötte s ily módon elhamarkodta volna), megvizsgálandja és a hazai törvények szerint, figyelembe vevén a patvarkodás vagy elévülés netalán fölhozott kérdését is, nehogy tudniillik a miatt, mert ezt a törvénykezési rendtartás értelmében magával az érdemmel egybekapcsolni meg volt engedve, a felekre valamely jogsérelem háruljon, az igazság és méltányossághoz képest eldönteni, és fölebbezés bejelentése esetén, ezt a hétszemélyes táblára felküldi.

2. § Hogy pedig az efféle ügyek felülvizsgálatának eszközlése előtt a pörlekedőkön, a kik az előbbi törvényes forma eltörlése után az uj törvénykezési rendtartás által előirt utat akaratjok ellen is követni tartoztak, jelesül pedig az alpereseken, kiknek helyzete az emlitett uj törvénykezési rend következtében rosszabbá vált, valamely alkalmas uton-módon segiteni lehessen, határoztatik:

3. § Hogy (kivéve csupán azon pereket, melyeknek tárgyát világos adósság megszerzése képezi, melyek a miatt, mivel a fölebbezés bennök is birtokon belül engedtetik meg, más tekintet alá esnek, s annálfogva minél előbb felülvizsgálat alá veendők) mindjárt az országgyülés után a törvénykezési szak első napjától számitott féléven belül a fölebbezés folytatásától elállaniok, s ugyanazon határidő alatt egyszerü perujitást birtokon belül nyerniök és ez uton a pert folytatniok szabad legyen.

4. § A mely egyszerü perujitás kedvezményének a királyi táblán bekövetkezett felülvizsgálat után is helye lesz, azon föltétel mellett azonban, hogy a fölebbező a fölebbezéstől való elállását ugyanazon törvényszak alatt, melyben az itélet meghozatott, ha pedig a pör a törvényszak utolsó napjaiban vétetett felülvizsgálat alá, a biróságok következő törvénykezési szakában bejelenteni tartozzék.

5. § Egyébiránt az efféle ujitással inditott perek az eljárás régi módja és a törvények szabálya szerint lesznek tárgyalandók, és a vesztes pörujitónak a fölebbezés a törvények értelmében az ügy természete és minőségéhez képest birtokon belül vagy kivül lesz megengedve.