1791. évi erdélyi XII. törvénycikk

a magyar és székely nemzet kebelében létező közönségek, vármegyék, székek és vidékek hatóságáról és azok gyüléseiről, valamint az ezekre tartozó közügyek tárgyalásának a módjáról és rendjéről

Ő szent felsége ama kegyes biztositásainak a foganatositásául, a melyeket e fejedelemség közalkotmányának a törvények és a Lipót-féle hitlevél értelmében való megtartására nézve adott, a jelen czikkely erejénél fogva kijelentik, hogy az egyes vármegyék, székelyszékek és az azok kebelében létező vidékek és ezek hatóságai nem közönségei, mind a szokott gyülések megtartása, mind a közigazgatás és a tisztek választása és házi pénztáraik, meg más közügyek tárgyalása tekintetében, az ő törvényes hatáskörükben és az oklevélnek megfelelő állapotukban megtartandók, egyszersmind pedig Ő szent felsége előterjesztésére, azok közigazgatását illetőleg, a törvényeknek megfelelő következő mód és rend megtartását határozzák el.

1. Hogy az egyes vármegyékben, vidékeken és székely székekben állitsanak megye- illetőleg székházakat, ezeknek állandó helyeit pedig a legközelebb tartandó girás gyülésen kell megállapitani, mindazonáltal arra való figyelemmel, hogy azokat, a mennyire lehet, a középpontra tervezzék és hogyha azon a helyen nincs postaállomás, ettől ne essenek távol, végre, hogy a vásárhelyre való alkalmatosságukat és az előrebocsátott, valamint más idevágó körülményeket tekintetbe véve, vagy katonai szállóhelyeket vagy más középületeket használjanak föl e czélra; a megye-, illetőleg székházaknak ilyen módon megállapitott helyei legfelsőbb jóváhagyásra való fölterjesztés végett, a királyi főkormányszéknek bejelentendők, időközben pedig a jelenlegiek föntartandók. Ezekben a közházakban fogják a foglyokat őrizni, azokban helyezik el a levéltárt a közigazgatáshoz tartozó más felszerelésekkel és eszközökkel együtt: minélfogva a tömlöcztartónak a hajdukkal állandóan ott kell tartózkodnia, ezenkivül pedig a levéltárnok is vagy a jegyzők egyike, az iródeákokkal ott végezze az ő munkáját és a főkormányszéknek oda intézendő kiadványai vagy más hivatalos tudósitásai érdekében a főtisztek vagy helyetteseik tartoznak jelen lenni, törvényes távollétük esetére pedig olyan intézkedéseket tenni, hogy az emlitett kiadványok késedelem nélkül kezükhöz jussanak. És a királyi főkormányszéknek ezek a kiadványai és rendelkezései sohase a tisztséghez, hanem a vármegye, szék, vagy vidék közönségéhez szóljanak. Azokat mindazonáltal a főtiszt vagy ennek helyettese fogja felnyitni, és ha azok tárgya nem olyan természetü, hogy közönséges gyülés egybehivását tenné szükségessé, azok végrehajtásáról is kell gondoskodnia. Ha azonban a tárgy olyan, hogy közönséges gyülés egybehivását tenné szükségessé, akkor sürgetős esetben azt a főtiszt vagy helyettese utján a lehető legrövidebb határidő alatt kell kihirdetni, különben pedig olyan dolgokban, a melyek minden baj és rossz következmény nélkül további késedelmet türnek, azt a rendesen tartandó közgyülés elé kell vinni.

2. Közgyülések rendesen évenkint négyszer, tudniillik minden negyedévben, rendkivüliek pedig annyiszor tartandók, a hányszor a körülmények és a szükség ugy kivánják, a melyeket más senki sem hirdethet, mint a főtiszt és ennek hiányában vagy távolléte esetében, az ő helyettese s ezeknek a határidőre nézve a szomszédos vármegyék és székek főtisztjeivel egyetértőleg kell eljárniok és azokra való tekintetből, a kiknek különböző vármegyékben vagy székekben vannak birtokaik és pereik, a gyüléseket akképen kell hirdetniök, hogy azoknak a tartása több vármegyében vagy kerületben ne essék egy és ugyanazon időre. Az ilyen gírás gyülés rendes elnöke a főtiszt, vagy, ha annak tisztsége betöltetlen, a királyi kormányzó részéről kinevezendő főtiszti helytartó; hogyha azonban ezeket betegség vagy más törvényes akadály gátolná, a részükről hirdetett közönséges gyülések a főtiszti helyettes elnöklete alatt is megtarthatók. A főtiszti helyettese pedig a fönnálló gyakorlat értelmében a főszolgabirák vagy alispánok közül, és a székelyföldön az alkirálybirák közül az legyen, a ki az illető tisztségben a szolgálati idő szerint idősebb; ha pedig abban a tisztségben egyenlők, akkor az általában vett szolgálati idő az irányadó. A tollvivők tisztét ezeken a gyüléseken a jegyzők teljesitik; végre tagjai az illető vármegyéből, vidékről vagy székből való összes birtokos nemesek, a kik az alattvalói és egységi eskünél fogva közjót a hazai törvények értelmében előmozditani kötelesek; a miből kitetszik, hogy azok, a kiknek az illető vármegyében, vidéken vagy székben semmi birtokuk sincs, nem tartoznak oda, annál kevésbbé lehet pedig ott szavazási joguk. Egyébiránt pedig valamint az esküdt táblabirák, ugy a többi nemesek is kötelesek lesznek a törvények rendelése szerint kerületeikben a közjót ingyen is szolgálni és az illető vármegye vagy szék és vidék főtisztjeitől reájok bizott ügyeket, a törvényben megállapitott büntetés alatt, halogatás nélkül pontosan elintézni. Eme gyülések számára pedig nem szabad sem valamint adót kivetni, sem terménybeli szolgáltatásokat ingyen követelni, hanem ezeknek piaczi árát mindenkor azonnal meg kell adni.

3. A girás gyülések tárgyai: a tisztek választásán, az országgyülési követek kirendelésén és az ezeknek adandó utasitásokon s a törvénykezési dolgokon felül, a melyekről másutt, a törvénykezési ügyek során lesz szó, - mindazok az akár közigazgatási, akár gazdasági dolgok, a melyek a törvények értelmében a közönségek, vármegyék, vidékek és székek hatáskörébe tartoznak és ezeknek a beleegyezését vagy tanácskozását teszik szükségessé; azokban a dolgokban pedig, a melyeknek az ellátása és kivitele, a tisztség természeténél vagy a törvények rendeleténél, valamint a közönségek végzésénél és határozatánál fogva, a tiszteknek kötelessége, a közönséges gyüléseken kivül az illető fő- vagy altisztek is eljárhatnak és a kiadandókat kiadhatják, mindazonáltal kötelesek lesznek mindazokra a kiadványokra nézve, a melyek vagy a királyi főkormányszék rendelkezései vagy a vármegyék határozatai alapján történnek, pontos jegyzőkönyvet vezetni és a legközelebbi közgyülésen az ezen kivül történt intézkedések szükséges tudomásul vétele és jóváhagyása végett a közönségeknek bemutatni.

4. A közönséges gyüléseken folytatandó tanácskozásokra nézve ugyanazt a módot kell követni, a mely a közönséges országgyülésekre nézve van megállapitva; a tárgyak pedig következő rendben veendők föl:

a) a tanácskozás vagy kihirdetés végett a közönségekhez küldendő királyi vagy főkormányszéki rendeletek;

b) minden tárgy, a mely a kerületet közösen érdekli;

c) a kebelbeli községeket illető ügyek;

d) a magánosok panaszai és kérései, ha e panaszok és kérések olyanok, a melyek a közönség részéről való megvizsgálást és elhatározást teszi szükségessé, a melyeknek közigazgatási uton történt elintézése után

e) a tisztán törvénykezési tárgyak, a melyeket akár per alakjában, akár folyamodás utján visznek oda.

A határozatok és elintézések a közgyülés nevében közpecsét és a jegyző kiadványozása alatt adandók ki. E gyülések egész soráról pedig mind a közigazatási, mind a törvénykezési tárgyakra nézve pontos és elkülönitett jegyzőkönyveket kell vezetni; és a gyülés addig nem fog feloszolni, a mi a jegyzőkönyvet fel nem olvasták, jóvá nem hagyták és az elnök és jegyző alá nem irta; a határozatok tárgyában szükséges jelentések aztán a jegyzőkönyvekkel együtt a királyi főkormányszékhez fölterjesztendők. Továbbá minden beérkező beadványt az egész éven át folytonos sorban vezetendő időrendi számmal lássanak el és a közlevéltárak korábbi iratait is, ha még meg nem történt volna, annak rendje szerint lajstromba kell vezetni. Hogy pedig a kezelés ugy az iratok kiadásában, mint azok lajstromozásában állandósuljon és egyöntetülegyen, az egyes vármegyék és székek azon legyenek, hogy magukat az 1772. évben megállapitott kezelési szabályzathoz alkalmazzák, és ha erre nézve némely megjegyzéseik lennének, ezeket a legközelebbi girás gyülésekből a királyi főkormányszék utján, a közigazgatási dolgok tárgyában kirendelendő bizottság elébe kell terjeszteniök; a vármegyék és székek egyes tisztjei pedig a nekik adandó utasitás szerint járjanak el és a közigazgatást a törvények és az ezekkel egyező főkormányszéki rendeletek, valamint a közönségnek a girás együlésekben hozandó határozatai szerint intézzék, a menynyiben ez utóbbiak a törvényekkel és a kegyes királyi és a főkormányszéki rendeletekkel megfognak egyezni.

A mi a vármegyékben és magyar vidékeken, meg a székely székekben a tisztek választását illeti, ezek közönségei megmaradnak a szabad szavazással való választás törvényes gyakorlatában és a királyi megerősitésnek föntartott egyes tisztségekre a bevett vallásfelekezetekből szavazattöbbséggel megválasztott három alkalmas egyént fognak a királyi főkormányszék utján Ő szent felségéhez legfelsőbb elhatározás és megerősités végett fölterjeszteni, a vármegyékben és magyar vidékeken pedig a főtiszteknek kötelességük leszen, a választások alkalmával minden tisztségre az ott levő bevett vallásfelekezetek mindegyikéből a törvénykivánta kellékekkel ellátott és alkalmas három-három egyént a közönségeknek ajánlani. Mindazonáltal, abban az esetben, ha az ajánlott egyének nem alkalmasak, a közönségeknek épségben marad az a joguk, hogy a szavazást megtagadják, és azok kijelölésének ellene mondjanak, fenmaradván a székely földön is a választásnak az a módja, a mely szerint az, a divó gyakorlat értelmében jelöltek ajánlása nélkül szokott megtörténni.


  Vissza az oldal tetejére