1791. évi erdélyi XX. törvénycikk

a rendeknek a hitlevélben emlitett és a fő országos hivatalokra vonatkozó választási és kijelölési jogáról

Ő szent felsége a szabad választási jogot, mely a rendeket a dicsőült I. Lipót császár oklevele és a fejedelem és rendek kölcsönös megegyezésével arra következett és gyakorlat utján állandósult törvények értelmében az országos főhivatalok betöltésére nézve megilleti, kegyesen elismervén, kegyelmesen megengedni méltóztatott, hogy valahányszor a hitlevélben emlitett eme hivatalokra nézve üresedés esete áll be, ezt a királyi főkormányszék az ő tisztéből folyó kötelességénél fogva Ő felségének azonnal bejelentvén, az ország rendei, az ő legmagasabb engedelmével, a legközelebb tartandó országgyülés alatt a választáshoz hozzáfoghassanak. A rendek szabad szavazataival megejtendő választás utján a haza polgárai közül mindenik bevett vallásfelekezetből szavazattöbbséggel megválasztott három egyént pedig, a kik arra a hivatalra, a melyre megválasztják, a jelen 1791. évi országgyülés 15., 17., 18. és 19. czikkelyei értelmében alkalmasak, királyi kinevezés végett a felséges udvar elébe kell terjeszteni.

A mely választásra a felséges udvar is illő tekintettel legyen, kegyesen számba véve úgy a bevett vallások, mint a különbözö nemzetek illetőségét; előzetes kijelölés nélkül pedig Ő szent felsége az e hitlevélben érintett hivatalokat ne töltse be és az ilyen hivatalok adományozása tárgyában a törvényes és régtől fogva szokásos alakban kiadandó levelekben, valamint az eskü mintában is a rendek szabad választásáról mindenkor emlités történjék.


  Vissza az oldal tetejére