Ő királyi felsége kegyes javaslatához képest, határozták a karok és rendek, hogy a legutolsó országgyülés 35. czikkelyének intézkedése, az ugyanott fölhozott biztositékok és föltételek alatt, a legközelebb tartandó országgyülésig hosszabbittassék meg és azonkivül az évenkinti urbéri vizsgálatok helyett, az urbéri panaszok gyorsabb és megfelelő kiegyenlitése végett, Ő felsége jóváhagyásával is, ideiglenesen a következők tartassanak szem előtt:
1. A jobbágy, ha és mikor valamely urbéri panasza van, első folyamodásban földesuránál jelentkezzék s ha ott orvoslást nem nyer, panaszát a fő- vagy alispán, vagy a törvénykező szolgabiró elé terjeszsze:
2. A ki, nem várván be a közgyülést, még a helyszinre való kiszállás utján is mind a két felet meghallgatván, hivatalos kötelességéből folyólag tartozik a panasz érdemét megvizsgálni; ha pedig a fő- vagy alispánnál adatik be az urbéri panasz, ezek tartoznak ilyen vizsgálatot elrendelni.
3. A nyomozó hatósági személy igyekezzék a panasz érdemét mindjárt a vizsgálat alkalmával igazság és méltányosság szerint barátságosan kiegyenliteni és elintézni.
4. Hogy ha pedig a kibékités nem sikerülhetne, akkor a vizsgáló tisztviselő azonnal intse a földesurat uri-szék tartására s egyszersmind
5. A legközelebbi közgyülésen a teljesitett vizsgálat sorát terjeszsze elő azon czélból, hogy a vármegye az uri-szék megtartására s ha szükséges magának a határidőnek kitüzésére nézve, vagy ha az uri-szék tartása elmulasztatnék, az ügynek az urbéri széken leendő megvizsgálása s mind a két esetben a jobbágyok mellé ügyészi segitség kirendelése végett a továbbiakat elrendelhesse, sőt elrendelni tartozzék is.
6. A vármegyének bejelentendő mindenféle vizsgálatok és maguk a határozatok is, a többi ügyek bevezetésére szolgáló jegyzőkönyvbe a maga módja szerint beiktattassanak, érintetlen maradván a meg nem elégedő félnek birtokon belül a szokott módon a felsőbb helyekre való folyamodás joga.
