1792. évi XVI. törvénycikk

az igazságszolgáltatás gyorsitásáról

Hogy azonközben is, mig az 1791:67. czikkely szerint a rendszeres országos bizottság a biróságokról és a jogszolgáltatásról munkálatát előterjesztendi és a felől Ő szent felségének és a karoknak s rendeknek közös egyetértésével megállapodás létesülend, az igazságszolgáltatás gyorsitása elősegittessék, Ő felsége jóváhagyásával határozták a karok és rendek:

1. Hogy a hétszemélyes tábla ugyanazon törvénykezési szakokban üljön össze a perekben való biráskodás végett, mint a királyi tábla: kivéve a husvétutáni törvényszakot.

2. Hogy a világos adóssági, az erőszakoskodási, visszahelyezési és a tiszti-ügyészi pereket, mint a melyek gyorsabb orvoslást kivánnak, a törvényes birák előtt, vagy ha azok követségben volnának, a helyökbe rendeltek előtt, országgyülés alatt is a szokott törvénykezési szakokban, megkezdeni, emlékeztető idézés nélkül folytatni és a körülményekhez képest eldönteni lehessen. Városokban pedig országgyülés alatt a törvényes biráskodási időszakokban különbség nélkül szolgáltassék igazság.

3. A négy itélő-mesteren kivül Ő szent felsége négy előadó ülnököt méltóztatik kinevezni a királyi itélőtáblánál alkalmazott mostani ülnökök közül, a kik a királyi személynöki itélő-mesterrel egyenlő hatáskört nyerendenek.

4. Az 1723. és 1729:38, nemkülönben az 1729:43. czikkelynek rendelkezése ugy a birák, mint az ügyvédek által pontosan megtartassék s ennélfogva három kifogásnál többet tenni vagy azokat ismételni ne legyen szabad: kifogásokban a harmadik, érdemben pedig a negyedik szóváltáson tul menni ne engedtessék meg s általában tartózkodjanak az ügyvédek s tiltassanak el a birák által a hosszadalmas, bőbeszédü, üres feleselgetésektől s az egész pör lefolyása alatt, együtt ide értve a visszaüzést, ellenállást, újitást, sem a föl-, sem az alperesnek ne engedtessék több két-két pertilalomnál.

5. Változás állván be a királyi ügyek igazgatójának hivatalában, utódának törvénybe hivása ne legyen szükséges.

6. Az ellenállásokkal való visszaélés megszüntetése végett, a ki érdemben vagy ellenállása okának megadásában vesztessé lesz: a törvényes büntetésen és a költségek megtéritésén kivül a közbevetett ellenállás idejétől számitandó hasznokban marasztaltassék el: de hogy viszont a pörvesztesen eshető méltatlanságnak eleje vétessék, ha a felsőbb biróságok előtt az itélet megigazitani sikerülend: akkor a visszvégrehajtás szintén a hasznokkal és költségekkel együtt itéltessék meg

7. Az itéleteket törvényszünetek alatt is lehessen végrehajtani.

8. Ügyvédet és meghatalmazottat vallani a szolgabiró és esküdt előtt is, a vármegyére teendő jelentés mellett, szabad legyen.