1796. évi II. törvénycikk

az ország által tett szabad ajánlatról

Ő szent Felsége a veszedelem nagyságát, mely a franczia nemzet által örökös tartományai ellen inditott háboruból Magyarországra is származhatik, kegyelmes királyi előterjesztéseinek rendjén bővebben kifejtvén, s az országosan egybegyült karok és rendek ősi hüségére és vitézségére teljes atyai bizodalommal hivatkozván: ugyanazon karok és rendek ugy Ő felsége iránti határtalan hüségöktől és hódolatuktól, mint a közjólét védelmezésének vágyától is lelkesülve, és őseik jeles nyomdokait követve, miután kijelentették, hogy Ő szent felsége, uruk s legkegyelmesebb királyuk üdveért s ősi alkotmányukért életöket és véröket, összes erejöket s tehetségeiket készek föláldozni: a nagy tüzzel folyó franczia háborura való segedelem gyanánt, a háromszáznegyvenezer főnyi császár-királyi hadsereg föntartására ötvenezer katonaujonczot, kétmillió negyvenezer mérő rozsot, nyolczvanezer ló eltartása czimén hárommillió hetvenhatezer mérő zabot; huszezer ökröt és tizezer lovat, jobbágyi hódolattal és az 1741:63. czikkelybeli biztositékok mellett, önként s jóakaratulag és oly módon ajánlottak meg, hogy a rozsból egymillióötvenezer, a zabból pedig kétmillió mérő természetben, a megajánlott termények többi része pedig, valamint az ökrök és lovak is, akár természetben, akár egyenértékben meghatározott áron, az ajánlók választásához képest, szolgáltassék. Mely ilyen módon Ő felsége eléterjesztett ajánlata a karoknak és rendeknek Ő szent felségétől kegyelmesen elfogadtatván: elhatározták a karok és rendek, hogy az emlitett segedelem, egyes fajai szerint, az országgyülésből választott, esküvel kötelezett bizottság által, mely Ő királyi fenségének, az ország nádorának elnöklete alatt ül össze, lelkiismeretesen fölosztatván a vármegyék, városok és a külön portákkal biró törvényhatóságok között, viszont az egyes törvényhatóságok törvényes hatáskörükben a jelen országgyülésen meghatározott elvek szerint, a segedelmekből rájok eső mennyiséget hasonlóképen saját kebelökből választandó bizottság által a lakosság azon osztályaira, melyek az emlitett országos bizottság által a törvények értelmében megjelöltettek, minél előbb oszszák föl, s minden gondossággal és a törvényhatóságokat megillető hatalommal igyekezzenek, hogy az előre kitüzött időn és határnapon belül hajtassék be. Nem kételkednek a karok és rendek, hogy minden honlakos a fejedelem iránti hűségéből s hazája szeretetéből kifolyólag, a reá kiszabott részt kellőképen fogja beszolgáltatni. Ha mindazonáltal valaki a maga jutalékát teljesiteni nem akarná, rendelték, hogy az olyanon az alispán, vagy a városokban és az elkülönitett portákkal biró kerületekben, az illetékes hatóság, az idézést mint fölperes a tiszti ügyész tevén meg, minden formaság és bármely törvénykezési orvoslatok, jelesül fölebbezés és törvényszünetek mellőzésével, végrehajtás utján is, a perköltségekkel együtt hathatósan megvegyék.

Mivel pedig a karok és rendek világosan tanusitani akarják, hogy Ő felsége iránti szeplőtelen hüségöket és bizodalmukat, s a haza és az ország ősi alkotmánya védelmére való buzgalmukat nem szoritják ezen határok közé; sőt inkább a háborunak minden váratlan fordulatához képest, melyet a jóságos és nagy Isten kegyelmesen távoztasson el, előre gondoskodni szükségesnek tartják: már most fölajánlották Ő szent felségének, hogy a törvény által előirt esetben és a törvények értelmében, Magyarországon és kapcsolt részeiben a nemesi általános fölkelés, akkor a mikor, elrendelendő lesz, Ő császári-királyi szent felsége pedig kegyelmesen kijelenteni méltóztatott, hogy a mint szükségesnek itélendi, az őt megillető királyi jognál fogva, az általános fölkelést, az ez iránt szentesitett törvényekhez képest kérni és végrehajtani fogja.