Ő szent felségének az 1791:LXVI. törvénycikkre való hivatkozással tett előterjesztéséhez képest, tekintettel a helyzet mostani körülményeire, megajánlják a karok és rendek Ő szent felségének:
1. § Hogy a magyar hadsereg tizenkét gyalog, tiz lovas ezredének, összesen jelenleg hatvannégyezer főben megállapitott létszámát, nem értve ide a határőrezredeket, az országgyülésileg kidolgozott és kegyesen elfogadott terv szerint, de nem a legközelebbi három éven tul, az ország részéről teljes állományban föltartandják. Egyébiránt a magyar katonaság ügye (midőn az ország részéről való kiegészitése van szóban), ugy a számot, mint a kiegészités módját illetőleg mindenkor országgyülési tanácskozásoknak képezvén tárgyát: a felséges uralkodóház és hazájok iránt táplált gyöngéd szeretetökhöz képest, hogy a külső biztonság csorbát ne szenvedjen, megfontolás alá veendik, miszerint a rendes katonaság föntartásának az időviszonyokkal megegyező, a népesség erejéhez mért s a törvények szellemével és a nép hajlamaival összhangzó módozata a három éven belül tartandó országgyülésen, a mint ez iránt majd megállapodás jön létre, megvalósittassék: épségben maradván az 1741:LXIII. törvénycikk 2. §-ának rendelkezése és a toborzás utján történő katonafogadás előbbi szokására való visszatérhetés.
2. § Hogy ez a hatvannégyezer emberből álló hadsereg, ha a szükség ugy hozza magával, teljes létszámban szállhasson az ellenséggel szembe: a három év alatt fenyegető veszedelem esetén, egyedül Ő királyi Fenségének, az ország nádorának fölhivására, tizenkétezer ujonczot fognak előleges kiegészités czimén, utánpótlás kötelezettsége nélkül, kiállitani; mig a pattantyusok, podgyász- és szekerészkatonák, mint önkéntesen szolgálók fölfogadása, a tizenkétezer ujoncz kiállitása után, a törvényhatóságok között való fölosztás nélkül, és az 1791:XIX. törvénycikk épségben tartásával, teljesen Ő szent felségének marad föntartva.
3. § Ha pedig háboru kitörése esetén az előbbi tizenkétezer ujoncz számán felül kivánna katonaságot Ő szent felsége: méltóztassék az országos törvényekhez képest országgyülést hivni egybe, és ott a karokkal s rendekkel a felől tanácskozni. Ha azonban az országgyülés összehivását valamely körülmények késleltetnék: méltóztassék Ő szent felsége a közben is jogánál fogva katonaságot az előbb szokásos módon, toborzás utján, az 1791:XIX. törvénycikk sérelme nélkül, gyüjteni, s a jászoktól, kunok- és hajduktól kiváltsági kötelezettségök értelmében kivánni.
Mely előbbi módon tett alázatos ajánlatát a karoknak és rendeknek Ő királyi Felsége kegyelmesen elfogadni méltóztatott, semmit sem kételkedvén továbbra, hogy a karok és rendek a három éven belül hirdetendő országgyülésen a magyar ezredek föntartására nézve oly eszközöket fognak javaslatba hozni, melyek a közbiztonságot teljesen kielégitendik, és hogy ezen kegyelmes elfogadás által, mely a mostani országgyülési tárgyalások értelmében s szellemében történt, az ország alkotmánya s sarkalatos törvényei, valamint a védelem tekintetében előbb fönállott királyi jogok semmi sérelmet nem fognak szenvedni.
