1802. évi XXIII. törvénycikk

a határvillongások kiegyenlitéséről

Azon bajok megelőzése végett, melyek a határok bizonytalanságából származhatnak, Ő szent felsége jóváhagyásával, megujitván az 1635:XX. törvénycikk üdvös rendelkezését, ezzel kapcsolatban, az alább következőket határozták a karok és rendek:

1. § Hogy az alispán segédeivel *  együtt, akár valamelyik fél kérelmére, akár a tiszti ügyész értesitésére, ideiglenes biróságképen rövidesen kihallgatván a feleket, a tényleges határvillongásokat rendes peruton kivül az idézett czikkely értelmében, a meginditott perekre való tekintet nélkül ideiglenesen szüntesse meg, és a felek birtokállását uj határjelek valóságos fölállitásával is, azonban az előbb létezett régi határjelek érvényének sérelme nélkül, tűzze ki. A meg nem elégedő feleknek azonban szabadságukban marad akár a használat, akár a kiváltság czimén a rendes perutra térniök oly módon, hogy az alispán által tett ideiglenes határolás a per utján semmi további megfontolás alá nem eshetik.

2. § Ha pedig a szomszédok a határok megujitására barátságos megkeresés ellenében kimenni vonakodnának: a megujitást kivánó félnek szabad legyen hatósági személyeket alkalmazni, és az azoktól kiadott idézéssel kitüzött határidőben, a másik fél ellenmondására való tekintet nélkül, a határok megujitását végrehajtani.

Az alispán pedig segédeivel együtt tartozik eljárásáról ugy az első, mint második §-ban érintett esetekben, a legközelebbi közgyülésnek jelentést nyujtani be, és megőrzés végett a levéltárba helyezni.

3. § Ha a mondott érdemben eljáró alispánt müködésében a felek valamelyike háborgatná, vagy az ilyenképen állitott vagy megujitott határdombok széthányásával, vagy bármely módon akadályozná: jelentést tevén az alispán és segédei, a körülményekhez képest még a vármegyétől az ellenszegülők költségére kirendelendő karhatalom segitségével is foganatositani kell a határjelek fölállitását vagy megujitását; azonkivül az ellenszegülőket ügyészi keresettel kell megtámadni; azon félnek pedig, a ki az emlitett uton fölállitott vagy megujitott határjeleiben háborgattatik, szabad legyen az erőszak büntetésének kiszabására is irányoznia keresetét.

4. § Ez intézkedés a két törvényhatóság határaira nézve fönforgó villongásokra is kiterjesztetik, ugy, hogy a föntebb előadott módon a kiküldendő nádori, illetőleg báni biztosok egyenlitsék ki ideiglenesen a vitát.

5. § Hogy a földesurak közt fönforgó határvillongás miatt történő marhaelhajtás és behajtás következtében az uradalom jogainak védelmével megbizott jobbágyok marháikban vagy egyéb vagyonukban ne károsuljanak: ilyen esetekben a károsultnak kárát a megbizó tartozik pótolni.