Hogy egy részről az 1791:XLIII. törvénycikk rendelkezése szerint fölebbvitel utján a királyi Curia elé utalt büntető perek felülvizsgálása megkönnyebbittetvén, a királyi itélőtáblának a polgári perek felülvizsgálására annyival több ideje maradjon; másrészről pedig némely perek, melyeket eddig fokozatos fölebbvitel utján a királyi itélőtáblára szoktak vinni, vagy előtte, mint első folyamodásu biróság előtt, szoktak kezdeni, onnan elvonatván, azután a többi perek átvizsgálására annál inkább képes legyen, addig is, mig az 1791:LXVII. törvénycikk foganatositására a szükséges intézkedések országgyülésileg megtétetnének, Ő szent felségének kegyes hozzájárulásával ideiglenes érvénynyel határozzák a karok és rendek:
1. § Hogy a fölebbezett büntető perek a királyi itélőtábla elnöksége által meghatározandó napokon két külön tanácsban, melyek mindegyikben a biráskodásra törvényesen megkivánt képességgel biró 9 egyén legyen, e czélból a nevezett királyi itélőtábla elnöksége jogositva levén a biróság kiegészitése végett az alkalmas tagokat beosztani, egy és ugyanazon időben vizsgáltassanak meg: az itéletek azonban teljes ülésben hirdettessenek ki. A pereknek kettős tanácsban való tárgyalásáról szóló ez intézkedés a polgári perekre nem terjed ki.
2. § A Dalmát-, Horvát- és Szlavonországokból eddigelé a báni tábláról az 1723:XXVII. törvénycikk szerint fokozatos fölebbezés utján a királyi itélő- és onnan a hétszemélyes táblára vitt perek ezentul egyenesen a hétszemélyes táblára fognak fölebbeztetni. Ugyszintén
3. § A szabad királyi városok biróságaitól a tárnoki székre fölebbezett perek ezen székről felülvizsgálat végett egyenesen a hétszemélyes táblára vitessenek.
Ugy ezen, mint közvetlenül az előző 2. §-ban is érintett hasonló perek azonban a királyi itélőtábla előtt vétetnek föl és a hétszemélyes táblán ugyancsak a királyi itélőtábla előadói adják elő, s az itélő-levelek az eddig szokásos módon adatnak ki.
4. § A több vármegyében fekvő zálogok iránt inditott perek a királyi itélő- s illetve a báni tábláról, mint eddig első folyamodásu biróságtól a kerületi táblákhoz teendők át; azon esetben, ha a zálogos jószágok több kerületben feküdnének, a fölperesnek szabadságában maradván, hogy perét az illető kerületi táblák közül az előtt inditsa meg és folytathassa, melyet maga választ. Az 1723:XXXI. törvénycikkben fölsorolt egyéb perek tekintetében érintetlenül maradván azon czikkelynek eddig fönállott rendelkezése.
5. § A megkinálás elmulasztásából a zálogföltételek átruházására irányuló perek, ha a jószágok egy vármegyében feküsznek, a pertárgy minőségéhez képest az alispán vagy a szolgabiró előtt; ha pedig több vármegyében feküsznek, a kerületi tábla előtt fognak megindittatni.
A 4. és 5. §-okban emlitett perekben a vármegyék törvényszékéről, illetőleg a kerületi tábla itéletétől fölebbezésnek csak birtokon kivül van helye; jelenleg folyamatban levő hasonló perekre nézve különlegesen megjegyeztetvén, hogy ezek továbbra is a királyi itélőtábla s ill. Dalmát-, Horvát-, Szlavonországokban a báni tábla birósága előtt maradjanak.
Mivel ezeken kivül az igazságszolgáltatás gyorsitásához nem kevéssel járulna hozzá, ha azon körülmények közt, mikor a hétszemélyes táblán végzett vizsgálat folytán mutatkozik annak szüksége, hogy az ügy az eljáró birósághoz visszaküldessék, ugyanaz a tábla küldhetné azt vissza: ennélfogva határoztatik, hogy ezentul hasonló körülmények közt bármilyen fajta pert a hétszemélyes tábla is tartozzék visszaküldeni.
