Az 1802:XXVI. törvénycikkből folyólag, annak rendelkezését e helyen megujitván, Ő szent felsége kegyes jóváhagyásával határozzák a karok és rendek:
1. § Hogy az országos biztosok által már befejezett és eldöntött határkérdések előleges kegyes helybenhagyás után végrehajtás alá veendők, az el nem döntöttek pedig folytatandók; és a melyek a földesurak magánegyezkedései által egyenlittettek ki, azokat ugyanazon országgyülési biztosok vegyék ujból föl s igazság és méltányosság szerint fejezzék be, müködésök előmeneteléről és foganatositásáról pedig a következő országgyülésen tartozzanak jelentést tenni.
2. § Mivel pedig az országnak a szomszéd tartományokkal a határok megvizsgálása és meghatározása dolgában fönforgó vitás ügyeire az 1802:XXVI. törvénycikkben kinevezett biztosok vagy még nem fejezték be megbizatásukat, vagy időközben elhaltak vagy más okok és körülmények miatt akadályozva vannak: ugyancsak Ő szent felsége kegyes jóváhagyásával a karok és rendek a következőket nevezik ki biztosokul:
Morvaország felé
Gróf Szapáry József, Mura-Szombat örökös ura, a cs. kir. ap. sz. f. kamarása, valóságos belső titkos tanácsos, Moson vármegye főispánja és a pozsonyi tanügyi kerületben a tanulmányok királyi főigazgatója; gróf Batthyány Alajos, a cs. kir. ap. sz. f. kamarása; várkonyi gróf Amade Ferencz, a cs. kir. ap. sz. f. kamarása; Prileszky Albert, báth-monostori Sz.-Lélekről nevezett apát, a nyitrai székesegyház kanonokja: Rakovszky Elek, a Dunán inneni kerületi tábla ülnöke; nyitraszerdahelyi Szerdahelyi György, Nyitra vármegye követe, valamint Nyitra- és Trencsén vármegyék alispánjai.
Styria felé
Perlaki Somogyi Lipót, szombathelyi püspök, Sz. Megváltóról czimzett pápóczi prépost és a győri székesegyház kanonokja; tolnai Festetits Imre, a cs. kir. ap. sz. f. kamarása; Ebergényi István, a cs. kir. ap. sz. f. tanácsosa; Zarka Mihály, a dunántuli kerületi tábla ülnöke; boronkai Boronkay József; valamint Vas- és Zala vármegyék alispánjai.
Styria és Karniólia felé
Horvát-, Szlavon- stb. országok részéről, Zala vármegye vitás kérdéseit illetőleg egyetértésben a Styria felé müködő bizottsággal, Verhovácz Miksa, zágrábi püspök, a cs. kir. ap. sz. f. valóságos belső titkos tanácsosa; gróf Orsich Ádám, a cs. kir. ap. sz. f. kamarása; Ponekovich Ferencz, a báni tábla ülnöke; valamint Zágráb- és Varasd vármegyék alispánjai.
Galiczia felé
Nagymihályi gróf Sztáray János Ferencz, a cs. kir. ap. sz. f. kamarása és Ungh vármegye főispánja; keresztszegi gróf Csáky Emanuel, a cs. kir. ap. sz. f. kamarása; fái Fáy Barnabás, a hétszemélyes tábla ülnöke, a cs. kir. ap. sz. f. tanácsosa; csapányfalvi Tőke Mihály, a cs. kir. ap. sz. f. tanácsosa; Lánczy József, Torna vármegye első alispánja, a cs. kir. ap. sz. f. tanácsosa. Továbbá Szepes-, Sáros-, Ung-, Bereg- és Zemplén vármegyék alispánjai.
Erdély felé
Klobusiczky Péter, szatmári püspök; szalai gróf Barkóczy János, a cs. kir. ap. sz. f. kamarása; ludányi Bay Ferencz, a királyi itélőtábla ülnöke, a cs. kir. ap. sz. f. tanácsosa; berzeviczei Berzeviczy Pál, a Tiszán tuli kerületi tábla ülnöke és Csongrád vármegye első alispánja; vajai Ibrányi Farkas; továbbá Bihar-, Szatmár- és Máramaros vármegyék alispánjai.
3. § A mi továbbá Máramaros vármegyét illeti: Ő szent felsége kegyelmesen kijelenti, hogy ezen vármegye és az oláh kormány között a nélkül, hogy az eljárás a vitás határok eldöntésére irányult volna, a további összeütközések elkerülése végett határjárás rendeltetvén, intézkedett, hogy az erről készitendő okiratba az a záradék: Épségben maradván azonban Magyarország és Erdély határai, beiktattassék.
4. § Az ezen czikkelyben megnevezett biztosok tehát, az Erdélylyel fönforgó vitákra nézve nevezett Máramaros vármegyének a Rákóczy-féle itélő-levél ellenében is fölhozandó megjegyzéseit és bizonyitékait, az 1790:LVIII. törvénycikk rendelkezéséhez képest, tárgyalás és határozat alá vevén, jogot és igazságot fognak a feleknek szolgáltatni.
5. § Egyebekben ugy ezek, mint a jelen czikk alapján kinevezett biztosok, az 1802:XXVI. törvénycikk szerint járjanak el; annak föntartásával, hogy a kinevezett biztosok közül némelyeknek halála vagy törvényszerü akadályoztatása esetében, Ő császári királyi fensége, az ország nádora, helyökre másokat állithasson és nevezhessen ki.
