Azon zavar megelőzése végett, mely a honlakosokat nemzetiségi leszármazásuk megállapitásában, az egyházi anyakönyveknek valami véletlen eset miatt történő megsemmisülése vagy megromlása által fenyegethetné, határoztatik, hogy:
1. § Az illető lelkipásztorok, minden valláskülönbség nélkül, a kereszteltek, házasulók és elhalálozottak anyakönyveit ezentul két példányban szerkeszszék; minden év végével pedig az illetékes törvényhatóság törvényes bizonysága * az egyik példányt vegye át, irja alá, s ilyenképen az illető törvényhatóság levéltárába vigye be.
2. § Az anyakönyvek ezen példánya azonban a törvényhatóságok levéltáraiban zár alatt tartassék, és ne legyen egyébként használható, csak akkor, midőn az egyházak birtokában levő anyakönyvi példány valamely baleset következtében elveszne, vagy megromlanék; azért is
3. § Mig az egyházak anyakönyvei megvannak: kivonatot azokból mindenki, a kinek szüksége van rá, ezután is az illető lelkipásztortól kérjen és nyerjen, és csak azok megsemmisülése után lehessen az illető levéltárakhoz folyamodni.
